A Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetségének
Alapszabálya

A Fővárosi Bíróság által 1640. szám alatt nyilvántartásba vett (Pk. 61589/1990) Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége mint egyesület – melyet a korábbi KALÁSZ tagok az 1936-ban megalapított és 1948-ban betiltott Katolikus Lánykörök Szövetsége utódjaként élesztettek ú;jjá eredeti KALÁSZ tagok vezetésével, eredményeiket elismerő pápai oklevelek igazolásával – az egyesülési jogról, a közhasznú; jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényre, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényre figyelemmel módosított, illetve módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya.

I.Általános rendelkezések

1./ Az egyesület neve: Katolikus Asszonyok – Lányok Szövetsége

(rövidített neve: KALÁSZ)

2./ Az egyesület székhelye: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 10.

3./ Működési területe: Magyarország, a határon túli magyarok lakta területek (a helyi jogszabályok figyelembe vételével)

4./ A KALÁSZ jogi személy.

II.Az egyesület célja

1./ Az Egyesület célja:

– A lányokat és asszonyokat segíteni abban, hogy a katolikus hit és a tiszta erkölcs alapján tudják betölteni sajátos női hivatásukat a társadalomban, az egyházban és a családban, mert a hitvesi és családanyai szerepre sem a széthullott családok, sem az iskolai oktatás nem készít fel.

– Népi, nemzeti kultú;ránk, hagyományaink ápolása – beleértve a Magyarországon élő nemzetiségek kulturális örökségét és hagyományait is.

– Az idősebb korú;, esetleg egyedülálló vagy elmagányosodott asszonyoknak ú;j életcélokat és feladatokat biztosítani azáltal, hogy az egyesület keretében adják tovább értékes élettapasztalataikat, és imáikkal segítsék a közösségeik és az egyesület életét, valamint lehetőségeikhez mérten vegyenek részt az egyesület tevékenységeiben.

2./ A fenti célok megvalósítása érdekében az egyesület az alábbi tevékenységeket fejti ki:

– Leánynevelés, családi életre nevelést szolgáló előadások, kulturális, nemzeti, környezeti és hagyományőrző rendezvények, táborok, lelkigyakorlatok, az egyesület céljait szolgáló tanfolyamok, zarándoklatok, hagyományőrző országjárás szervezése. A rendezvények nyitottak, azokkal az egyesület missziós tevékenységet is kifejt.

– Az egyesület tagjai a saját plébániai közösségük hitéletébe aktívan bekapcsolódnak, lehetőségeikhez mérten. A fenti tevékenységeket az egyesület tagjai helyi csoportjukon keresztül végzik.

– A fenti tevékenységek elősegítésére az egyesület évente hat alkalommal megjelenteti az

„Új Kalász” című lapot és alkalmanként egyéb kiadványokat.

– Az egyesület fenntartja a „KALÁSZ-HÁZ”-at (2600 Vác, Hattyú; u. 9.), amelyben lehetőség nyílik lánytáborok, baba-mama klubok, anyakörök, fiatal házas körök,

jegyeskörök, lelkigyakorlatok tartására, gyermeknevelési segítségnyú;jtás, felkészítő tanfolyamok szervezésére, vagy más egyéb olyan foglalkozásokra vagy programokra, amelyek elősegítik az egyesület céljainak megvalósítását. A KALÁSZ-HÁZ továbbá nyitva áll nyaralásra, üdülésre vágyó egyesületi tagoknak vagy plébánosi ajánlással érkező érdeklődő családoknak, továbbá hitéleti céllal Vácra érkező látogatóknak, kisebb csoportoknak, zarándokoknak.

Az egyesület a fenti tevékenységek keretében az alább részletezett alkalmakkor közhasznú; tevékenységet is folytat:

– ellátja a 2011. évi CCXI. törvény 1§ (3) bekezdésében megfogalmazott állami feladatot, azaz a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását, így leánynevelést végez, családi életre nevelést szolgáló előadásokat és rendezvényeket szervez és tart, lánytáborokat, baba-mama klubokat, anyaköröket, fiatal házas köröket, és jegyesköröket szervez és működtet;

– ellátja a 2011. évi CCXI. törvény 3§ (2) bekezdésében megfogalmazott állami feladatot, azaz az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyagot átadja az előző bekezdésben részletezett alkalmakkor,

– tekintettel a 2011. évi CCXI. törvény 4§ (1-3) bekezdésében megfogalmazott állami feladatra, miszerint a munkavállaló szülőt az állam segíti gyermeke elhelyezésében munkaideje tartamára, az egyesület napközis tevékenységet, és egyéb olyan foglalkozásokat vagy programokat szervez, amely segíti a munkavállaló szülő gyermekeinek hasznos időtöltését, ellátja azok családias körülmények közötti gondozását és felügyeletét, így pl. leánytáborokat, kézműves foglalkozásokat, napközis táborokat, baba-mama klubokat, anyaköröket szervez és működtet,

– az egyesület ellátja a 2011. évi CCXI. törvény 6§ (1) bekezdésében megfogalmazott állami feladatot, és tevékenységével elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi élet valamennyi területén a fent felsorolt tanfolyamokon, foglalkozásokon és szabadidős tevékenységek alatt,

– ellátja a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13§ (1) bekezdés 8. pontjában megfogalmazott önkormányzati feladatot, azaz szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokat és ellátásokat nyú;jt, így pl. gyermeknevelési segítséget és tanácsadást, felkészítő tanfolyamokat szervez, és más egyéb olyan foglalkozásokat tart, amelyek a gyermekek jólétét szolgálják,

– ellátja a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13§ (1) bekezdés 7. pontjában megfogalmazott önkormányzati feladatot, azaz rendezvényeivel és foglalkozásaival a helyi közművelődési tevékenységet támogatja, így pl. kulturális, nemzeti, környezeti és hagyományőrző rendezvényeket, foglalkozásokat és táborokat szervez és működtet, zarándoklatokat tart,

– az egyesület ellátja az 1991. évi XX. törvény 121§ (1) bekezdésében megfogalmazott önkormányzati feladatot és ápolja a közösségi kulturális hagyományokat és értékeket, támogatja a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását, továbbá a művészeti kezdeményezéseket, segítséget nyú;jt a művészi alkotó munka feltételeinek biztosításához és a művészeti értékek létrehozásához, illetve azok megőrzéséhez, felkutatja a helyi és nemzeti értékeket, azok megismerése érdekében kulturális, nemzeti, környezeti és hagyományőrző rendezvényeket, foglalkozásokat és táborokat szervez és működtet, hagyományőrző országjárást tart,

– az egyesület ellátja az 2011. évi CLXXIX. törvény 115§ (f-g) bekezdésében megfogalmazott nemzetiségi önkormányzati feladatot és támogatja a nemzetiségi közösség önszerveződését és működtetését, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javakat megőrzi, kapcsolatot tart és együttműködik a helyi nemzetiségi körökkel.

Közhasznú; szolgáltatásaiból tagjain kívül bárki más is részesülhet.

3./ Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A KALÁSZ-HÁZ üzemeltetésének, használatának feltételeiről és a házirendről az országos vezetőség jogosult dönteni határozatban, annak figyelembevételével, hogy a KALÁSZ-HÁZ-at igénybevevők azt „önköltségi áron” tudják használni.

4./ Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a II. pontban meghatározott tevékenységekre fordítja.

5./ Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyú;jt.

6./ Az egyesület nyilvánosan működik, szolgáltatásait az egyesület tagságán kívül bármely KALÁSZ tag írásos ajánlásával vagy plébánosi ajánlással rendelkező harmadik személy is igénybe veheti, rendezvényeit látogathatja.

III.Az egyesület tagsága

l./ Az egyesület rendes tagja lehet elsőáldozása után minden, 12. életévét betöltött gyakorló katolikus leány és asszony, aki az egyesület céljait magáénak ismeri el és alapszabályát magára kötelezőnek elfogadja. A rendes tagként való felvétel feltétele, hogy a jelentkező a felvételt megelőzően legalább egy évig kapcsolódjék be a KALÁSZ életébe mint pártoló tag illetőleg érdeklődő.

2./ Az egyesület pártoló tagja lehet bármely természetes személy, aki az egyesület céljaival egyetért, és azokat támogatni kívánja.

3./ A tagsági viszony keletkezése:

a./ Az egyesületbe való belépés és az onnan történő kilépés önkéntes.

b./ Új tagot az egyesületbe az egyes helyi csoportok vehetnek fel. Minden egyesületi tag

valamely helyi csoporthoz tartozik.

c./ Az egyesületi rendes tagság a tagfelvételi eljárás keretében, ígérettétellel jön létre és a csoport munkájában történő aktív részvétellel és a tagdíj rendszeres fizetésével tartható fenn.

A pártoló tagsági viszony a helyi csoport által vezetett tagnyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik.

d./ A tagokról az elnökség — a helyi csoport tájékoztatása alapján — nyilvántartást vezet és a rendes tagokat ellátja kitűzővel és emléklappal.

4./ Az egyesület rendes tagjának jogában áll:

– az egyesület munkájában, rendezvényein részt venni; tájékoztatást kérni és javaslatot tenni az egyesület tevékenységét érintő kérdésekben az egyesület szerveitől (küldöttgyűlés, közgyűlés, országos vezetőség, ellenőrző bizottság, helyi csoport),

– tanácskozási és szavazati joggal részt venni a helyi csoport munkájában és a csoporttalálkozókon,

– tisztséget viselni az egyesület bármely szervében – az alapszabályban foglalt rendelkezések szerint – azzal, hogy a 18. életévüket még be nem töltött tagok teljes cselekvőképességet igénylő tisztségekre nem választhatóak,

– a küldöttgyűlésbe tagot delegálni; a küldöttgyűlés napirendjére – helyi csoportvezetője ú;tján- indítványt tenni; a küldöttgyűlés határozatairól értesülni,

– szavazati joggal részt venni a tisztú;jító közgyűlésen az egyesület tisztségviselőinek megválasztásában.

5./ A rendes tag kötelessége:

– megtartani az alapszabály rendelkezéseit valamint az egyesületi szervek határozatait;

– a tagfelvétel során tett ígéretéből fakadó kötelezettségeit teljesíteni;

– a KALÁSZ szellemiségéhez hű magatartást tanú;sítani; és

– tagdíjjal támogatni az egyesület működését, amely alól az egyesület vezetősége indokolt esetben a helyi csoport vezetőjének véleménye alapján határozott időtartamra felmentést adhat.

6./ A pártoló tag jogai és kötelességei azonosak a rendes tag jogaival és kötelességeivel, azzal az eltéréssel, hogy a pártoló tag az egyesület ülésein csak tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható; tagdíjat sem fizet.

7./ A tagsági viszony megszűnik:

a./ kilépéssel;

b./ elhalálozással;

c./ törléssel (A tagnyilvántartásból törölni kell azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 6 hónapnál hosszabb ideig nem tesz eleget, és tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi 15 napon belül.);

d./ kizárással (Bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti a vezetőségnél azon tag kizárását, aki

– az egyesület céljának megvalósítását vagy az egyesület jó hírnevét jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanú;sít, vagy

– jogszabályt, jelen Alapszabályt vagy az egyesület határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanú;sít.

A tag kizárását az országos vezetőségnél kell kezdeményezni az indoklás és az esetleges bizonyítékok beterjesztésével. Az országos vezetőség 30 napon belül megvizsgálja a beterjesztett iratokat, bizonyítékokat és meghallgatja az előterjesztésben megjelölt tanú;kat. Az elnök egyszer további 30 nappal meghosszabbíthatja a határidőt, ha ez szükséges. Az országos vezetőség a vizsgálat alapján dönt arról, hogy a kizárási eljárást elutasítja, vagy folytatja. Az elutasítás ellen fellebbezésnek helye nincs. (Elutasítás esetén csak akkor nyú;jtható be az érintett személy ellen ú;jabb kizárási előterjesztés, ha ú;jabb bizonyíték vagy tények merülnek fel.)

Amennyiben az országos vezetőség az eljárás folytatása mellett dönt, írásban a tagnyilvántartásban megjelölt címen ajánlott, tértivevényes küldeményben felhívja az érintett tagot, hogy 15 napon belül nyilatkozzon az ellene felhozott tényekre, bizonyítékokra és adja elő saját bizonyítékait. Ha a tag a felhívásra nem válaszol, vagy a postai küldeményt bármely okból nem veszi át, az előadottakat a tag által nem vitatottnak kell tekinteni. Amennyiben a tag a felhívásban foglaltakat vitatja, az országos vezetőség a tag nyilatkozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a tag bizonyítékait, meghallgatja az esetleges tanú;kat, majd szabad mérlegelése alapján dönt az ügyben és határozatot hoz.

A tag kizárását vagy annak elutasítását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; továbbá a taggal a tagnyilvántartásban megjelölt címen ajánlott, tértivevényes küldeményben közölni kell. Az indokolásnak tartalmaznia kell a döntés

alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá azt, hogy a tag vagy az előterjesztő a határozat ellen 15 napon belül írásban a küldöttgyűléshez fellebbezhet.

A fellebbezésben ú;j tény állítására, illetve ú;j bizonyíték előadására csak akkor kerülhet sor, ha az ú;j tény vagy az ú;j bizonyíték a megtámadott határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben ú;j tény állítására, illetve ú;j bizonyíték előadására, vagy mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az a határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A küldöttgyűlés a soron következő ülésén köteles határozni a tag kizárásával kapcsolatosan. Amennyiben az érintett tag nem élt fellebbezéssel a kizáró határozat ellen, a küldöttgyűlés köteles a kizárásról dönteni. Az érintett tag tagsága a küldöttgyűlés határozatának napján szűnik meg.

Az eljárás nem nyilvános, az eljárásban részt vevő személyek kötelesek a tudomásukra jutott információkat titkosan kezelni, azokat nyilvánosságra vagy harmadik személyek tudomására nem hozhatják. A titoktartás nem érinti felek jogát arra, hogy jogi képviselővel járjanak el és azzal megosszák a tudomásukra jutott információkat.);

e./ az egyesület megszűnésével.

IV.Az egyesület szervezete

A./ A küldöttgyűlés

1./ Az egyesület legfelsőbb testületi szerve a küldöttgyűlés, amelyen a tagok választott küldöttjeik ú;tján gyakorolják a jogaikat. A küldöttgyűlésen szavazati joggal a küldöttek tanácskozási joggal az országos vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai vesznek részt. Az egyesület bármely rendes tagja tanácskozási joggal részt vehet a küldöttgyűlésen. A küldöttgyűlés határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelezőek.

2./ A küldöttgyűlést legalább évenként egyszer össze kell hívni (rendes ülés). A rendes ülést minden évben legkésőbb március 3l-ig kell megtartani, amelyen dönteni kell az egyesület következő évi éves pénzügyi és munkatervéről, az előző éves pénzügyi és munkaterv teljesítéséről és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolóról.

3./ A küldöttgyűlést az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) hívja össze, az országos vezetőség tagjainak, a helyi csoportok vezetőinek, az ellenőrző bizottság elnökének küldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval oly módon, hogy a helyi csoportok vezetői a meghívót legalább három héttel a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt igazolható módon kézhez kapják, továbbá közzéteszi az egyesület honlapján.

Amennyiben az esetleges határozatképtelenség esetére megismételt küldöttgyűlés összehívására kerül sor, ennek helyét és időpontját, valamint az eredeti küldöttgyűlésről való távolmaradás következményeire való figyelmeztetést a meghívóban fel kell tüntetni.

A közgyűlési meghívó honlapon való közzétételétől számított 8 napon belül a tagok 10%-a vagy az egyesület szervei az országos vezetőségtől írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Ilyen esetben a napirend kiegészítésének tárgyában az országos vezetőség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az országos vezetőség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4./ Az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) szükség szerint rendkívüli ülést is összehívhat. Kötelező a rendkívüli ülés összehívása az ellenőrző bizottságnak vagy a helyi csoportvezetők legalább 10%-ának – az összehívás okát is tartalmazó – írásos indítványára, illetőleg, ha azt a törvényszék elrendeli.

5./ A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ az alapszabály megállapítása, módosítása,

b./ az egyesület éves tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolók jóváhagyása –

beleértve az esetleges közhasznú;sági jelentés elfogadását is -,

c./ az egyesület éves munkatervének és költségvetésének jóváhagyása,

d./ az országos vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak felmentése, amennyiben az adott

tag a tisztségéből fakadó feladatának a küldöttgyűlés felszólítása ellenére sem tesz eleget,

e./ az egyesület feloszlásának és megszűnésének kimondása,

f./ döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről és egyesületi szövetséghez való

csatlakozásról,

g./ az egyesület mérlegének elfogadása,

h./ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

i./ a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

A fentiek jóváhagyása, illetve elfogadása a küldöttgyűlés általános határozathozatalának szabályai szerint történik.

6./ A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a helyi csoportok több mint a fele (50% + 1) küldöttek ú;tján képviselve van. A helyi csoportok számát az országos vezetőség által vezetett nyilvántartás alapján a küldöttgyűlés megnyitása után kell a határozatképességgel együtt megállapítani. A határozatképesség meglétét továbbá minden egyes szavazás előtt is ellenőrizni kell. Minden helyi csoport l-l küldöttel képviseltetheti magát. Amennyiben a helyi csoport létszáma a 20 főt meghaladja, minden további 20 tagként további küldöttet jogosult delegálni a küldöttgyűlésre.

A küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha a jelen Alapszabály vagy jogszabály értelmében a döntés meghozatalához magasabb arányú; szótöbbségre van szükség.

Az egyesület Alapszabályának módosításához a küldöttgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagokat képviselő minden küldött – függetlenül arról, hogy a küldöttgyűlésen jelen van-e – háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A küldöttgyűlésen részt nem vevő küldöttek szavazata ebben az esetben „nem”-nek számít.

Az esetlegesen határozatképtelennek bizonyult küldöttgyűlés helyett ugyanarra a napra, későbbi időpontra összehívott megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A tagokat a megismételt küldöttgyűlés időpontjáról, illetve a megtartás fent ismertetett körülményeiről, feltételeiről, távolmaradásuk következményeiről már az eredeti meghívóban is tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a napirendi pontok ismeretében dönthessenek a részvétel, vagy a távolmaradás kérdésében.

7./ A küldöttgyűlést az elnök vezeti, ő terjeszti a határozati javaslatokat az országos vezetőség nevében a küldöttgyűlés elé. A jelen lévő egyesületi tagok közül megválasztott

jegyzőkönyvvezető a küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet készít, amely vázlatosan tartalmazza a küldöttgyűlés főbb eseményeit, az elfogadott határozatokat évenkénti sorszámmal szó szerint, és azt is, hogy hány küldött szavazott a határozat ellen, illetve mellette. A küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az elnök és két hitelesítőnek megválasztott küldött írja alá. A jegyzőkönyvet az egyesület székhelyén meg kell őrizni. A jegyzőkönyv kötelező melléklete a jelenléti ív, amelyet minden küldött aláír.

Az egyesület a küldöttgyűlés döntéseiről nyilvántartást vezet, amelyben köteles feltüntetni a döntés időpontját, hatályát, tartalmát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát és személyét. A küldöttgyűlés döntéseit a levezető elnök kihirdeti azzal, hogy az egyesület honlapján közzéteszi. Az egyesület elnöke vagy az általa megbízott vezetőségi tag a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi csoportok vezetőinek valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának ésszerű határidőn belül megküldi.

B./ A tisztújító közgyűlés

1./ A tisztú;jító közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az országos vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak öt évre történő megválasztása és felmentése. A tisztú;jító közgyűlésen az egyesület valamennyi rendes tagja szavazati joggal vesz részt.

2./ A tisztú;jító közgyűlést az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) hívja össze az egyesület valamennyi rendes tagjának küldött meghívóval oly módon, hogy a meghívót legalább három héttel a közgyűlés tervezett időpontja előtt az egyesület holnapján és az egyesület ú;jságjában közzéteszi. A közgyűlést olyan — lehetőleg a rendes éves küldöttgyűléssel egy napra eső – időpontra kell összehívni, hogy az ú;j tisztségviselők a korábbiak mandátumának lejárta előtt megválaszthatóak legyenek. A küldöttgyűlés azonban szükség szerint (tisztség időközbeni megüresedése esetén, vagy ha ezt egyéb rendkívüli, az egyesület céljának megvalósítását vagy működését veszélyeztető körülmények indokolják) rendkívüli tisztú;jító közgyűlést is összehívhat. A rendkívüli tisztú;jító közgyűlésen megválasztott tisztségviselők mandátumának időtartama a tisztség korábbi betöltőjének mandátumához, az abból még hátralévő időhöz igazodik.

Az összehívás lebonyolítása érdekében a helyi csoportok vezetői az országos vezetőség felhívására kötelesek előzetesen bejelenteni a rendes tagok nevét és címét. A bejelentést követően a tisztú;jításig ú;j rendes tagot felvenni nem lehet.

3./ Az egyesületi tisztségekre az egyesület bármely rendes tagja jelölhető, s bármely tag önmaga is pályázhat tisztségre. A jelöléseket és pályázatokat az országos vezetőség részére kell megküldeni a tisztú;jító közgyűlés összehívásáról szóló meghívóban megjelölt időpontig. A jelölések és pályázatok beérkezését követően az országos vezetőség megfelelő határidő kitűzésével felhívja a jelölteket, hogy – amennyiben ezt még nem tették meg — nyilatkozzanak a jelölés elfogadásáról, a velük szemben esetlegesen fennálló összeférhetetlenségi ok megválasztásuk esetén való megszüntetéséről, valamint küldjék meg önéletrajzukat, plébánosuk ajánlását, továbbá részletezzék a KALÁSZ életében eddig betöltött szerepüket és a tisztség ellátásával kapcsolatos távlati elképzeléseiket.

4./ A tisztú;jító közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele (50% + 1 fő) jelen van. Az esetleges határozatképtelenség esetére ugyanarra a napra megismételt közgyűlést is össze lehet hívni, amely a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés helyét és időpontját, valamint az eredeti közgyűlésről való

távolmaradás következményeire való figyelmeztetést az eredeti meghívóban fel kell tüntetni.

5./ Az országos vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása a beérkezett jelölések és az azokhoz kapcsolódó dokumentumok közgyűlés előtti ismertetését követően, titkos szavazással történik.

Az egyes tisztségeket az nyeri el, aki a szavazatok legalább 2/3-át megszerezte. Amennyiben a szavazás első fordulóján senki sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat, ú;gy a szavazást a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével meg kell ismételni, és egyszerű többséggel tisztségviselőt választani.

6./ A tisztú;jító közgyűlés lebonyolítására és határozatait tartalmazó jegyzőkönyvek megküldésére egyebekben a küldöttgyűléssel kapcsolatos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a szöveg küldöttet említ, ott szavazásra jogosult tagot kell érteni.

C./ Az országos vezetőség

1./ Az országos vezetőség (elnökség) két küldöttgyűlés között az egyesület munkáját irányítja a küldöttgyűlés határozatainak és iránymutatásainak megfelelően. Ennek során dönt minden olyan kérdésben, amit az alapszabály nem utal a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az országos vezetőség előkészíti és tanácskozási joggal részt vesz a küldöttgyűlésen, illetve az esedékes tisztú;jító közgyűlésen.
2./ Az országos vezetőség négytagú;:

— az elnök,

— az alelnök,

— a titkár,

— a gazdasági felelős.

3./ Az országos vezetőség legalább naptári negyedévenként rendes ülést tart, amelyet az elnök hív össze írásban, legalább 8 nappal annak tervezett időpontját megelőzően, napirendet is tartalmazó meghívóval. Az országos vezetőség bármely tagjának javaslatára vagy az ellenőrző bizottság indítványára rendkívüli ülést tart, a rendkívüli ülést az azt javasló tag, illetve az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze.

Az országos vezetőség határozatképes, ha az ülésen legalább 3 tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésekről a titkár, vagy akadályoztatása eseten az ülés elején megválasztott személy jegyzőkönyvet vezet, amelyet minden jelenlévő vezetőségi tag aláír. A jegyzőkönyv tartalmazza az országos vezetőség határozatait a meghívóval közölt napirendi pontokban szó szerint, illetve azt, hogy mely vezetőségi tagok szavaztak a határozat mellett, illetve ellene. A jegyzőkönyveket az egyesület székhelyén meg kell őrizni.

4./ Az országos vezetőség mint testület, munkamódszerét saját maga határozza meg annak figyelembevételével, hogy az elnök felelősségi körébe elsősorban az egyesület céljainak megvalósításához kapcsolódó elvi, tartalmi kérdések, valamint az egyesület képviseletével kapcsolatos feladatok tartoznak. Az alelnök e feladatkörben őt mindenben segíti és támogatja, szükség esetén helyettesíti. A gazdasági felelős feladatköre elsődlegesen az egyesület költségvetésének, gazdálkodásának és pénzügyeinek megtervezése és figyelemmel kísérése. A titkár valamennyiük munkáját és az egyesület működését támogatja a gyakorlati szervezési feladatok ellátásával.

Az országos vezetőség köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

5./ Az országos vezetőség döntéseit, határozatait – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – az egyesület honlapján közzéteszi, továbbá a határozatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a határozat tartalmát, idejét, hatályát, és a mellette és ellene szavazók nevét.

6./ Az országos vezetőség nyilvántartást vezet a helyi csoportokról, a nyilvántartás tartalmazza a helyi csoport nevét, vezetőjének nevét és lakcímét, valamint – ha az a csoportvezető lakcímétől különbözik – a csoport székhelyét. A nyilvántartás mellékletét képezik a helyi csoportok vezetői által évente megküldött tagnyilvántartások. Új helyi csoport nyilvántartásba vételéről annak vezetője által az elnökhöz benyú;jtott írásbeli kérelme alapján az országos vezetőség határozattal dönt. Döntése ellen az érintett, vagy bármely egyesületi rendes tag 30 napon belül a küldöttgyűléshez fellebbezhet.

D./ Az ellenőrző bizottság

1./ Az ellenőrző bizottság (felügyelőbizottság) ellenőrzi:

– az egyesület alapszabályszerű és jogszabályoknak megfelelő működését;

– a pénzügyi gazdálkodást;

– az országos vezetőség tevékenységét.

Ennek során az országos vezetőség tagjaitól és a helyi csoportok vezetőitől jelentést, az egyesület munkavállalóitól, önkéntes munkatársaitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az ellenőrző bizottsággal véleményeztetni kell továbbá az egyesület éves beszámolóját – beleértve az esetleges közhasznú;sági jelentését is – annak elfogadását megelőzően.

Az ellenőrző bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a küldöttgyűlésen, a tisztú;jító közgyűlésen és az országos vezetőség ülésein. Az ellenőrző bizottság köteles az országos vezetőséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként sú;lyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az országos vezetőség döntését teszi szükségessé.

Az ellenőrző bizottság köteles rendkívüli küldöttgyűlést összehívni, ha az országos vezetőség tagjának felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ha az országos vezetőség vagy a küldöttgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

2./ Az ellenőrző bizottság tevékenységéről és megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente egyszer köteles beszámolni. A beszámoló közlése a küldöttgyűlés előtt történik, gondoskodni kell továbbá arról, hogy a beszámoló az egyesület honlapján is közzétételre kerüljön.

3./ Az ellenőrző bizottság 3 tagú;, elnökből és 2 tagból áll, elnökét maga választja.

4./ Az ellenőrző bizottság üléseit legalább félévente, illetve szükség szerint tartja. A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze. Az ellenőrző bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre és a határozatainak nyilvántartására vonatkozó szabályok azonosak az országos vezetőség üléseinek előírásaival.

Az ülés akkor határozatképes, ha azon mindhárom tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ellenőrző bizottság ülését az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze.

E./ A helyi csoport

1./ Az egyesület alapszerve a legalább 3 tagból álló helyi csoport, amely az országos vezetőség általi nyilvántartásba vétellel jön létre.

2./ A helyi csoportot nagykorú; csoportvezető irányítja, helyettese a nagykorú; csoportvezető- helyettes. A csoportvezetőt és helyettesét az egyesületnek az adott csoporthoz tartozó tagjai választják határozatlan időtartamra.

3./ A helyi csoport feladatai:

– az egyesület céljai megvalósításának elősegítése;

– helyi összejövetelek szervezése;

– kapcsolattartás hasonló célkitűzésű egyesületekkel;

– döntés a tagfelvételről és a tagdíjfizetést felszólítás ellenére elmulasztó tagok törléséről;

– kizárás kezdeményezése az országos vezetőségnél;

– döntés a csoportvezető, helyettese és a küldöttgyűlésbe delegált küldött megválasztásáról és felmentéséről. A küldöttgyűlésbe delegált küldött a csoport bármely rendes tagja lehet.

4./ A helyi csoport évente legalább egyszer ülést tart (rendes ülés), amelyre a csoportvezető hívja meg a tagokat templomban történő kihirdetés vagy személyes megkeresés ú;tján, illetőleg a szavazásra jogosult tagok esetében igazolható módon írásban. Az évi rendes ülést minden évben a küldöttgyűlést legalább 7 nappal megelőzően kell megtartani, azon ismertetni kell a küldöttgyűlés napirendjét. Minden évben a rendes ülésen választják meg a küldöttet, akinek a megbízatása a következő évi rendes ülésig szól.

5./ A helyi csoport a hozzá tartozó tagok 10%-ának a csoportvezetőhöz intézett kérésére vagy a csoportvezető önálló döntése alapján rendkívüli ülést tart, amelynek összehívása a rendes ülés összehívásával azonos módon történik.

6./ A helyi csoport határozatait a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza, határozatképes, ha az adott helyi csoporthoz tartózó rendes tagoknak legalább a fele jelen van.

7./ A helyi csoport vezetője nyilvántartást vezet az egyesületnek az adott csoporthoz tartozó tagjairól, ezt a nyilvántartást összesítés céljából az adott évet követő év január 31. napjáig megküldi az országos vezetőségnek.

8./ A tagfelvételről a helyi csoport dönt. Elutasító döntése ellen — 30 napon belül – a küldöttgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.

9./ A Helyi csoport évi beszámolót köteles küldeni az országos vezetőségnek az adott évet követő év január 31. napjáig, amely beszámolónak tartalmaznia kell az évi rendes ülés,

illetve szükség esetén a jelen alapszabály IV/E/5. pontja alapján összehívott rendkívüli ülésről készített jegyzőkönyvet is.

V.A vezető tisztségviselők

1./ Az egyesület vezető tisztségviselői:

– az országos vezetőség tagjai,

– az ellenőrző bizottság tagjai,

– a helyi csoportvezető és helyettese.

2./ Csak az egyesület nagykorú; rendes tagjai választhatók vezető tisztségviselővé. A vezető tisztségviselők nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban.

3./ A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik

– lemondással,

– felmentéssel,

– a tag halálával vagy

– a tagsági viszony megszűnésével.

4./ A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezések:

4.1./ Az országos vezetőség, illetve a küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyú;jtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.2./ Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

– az országos vezetőség tagja,

– az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

– az egyesület cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyú;jtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást), illetve

– a fentebb meghatározott személyek hozzátartozója.

4.3./ Vezető tisztségviselő az a nagykorú; személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. A közhasznú; szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú; szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a./ amely jogutód nélkül szűnt meg ú;gy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott,

vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény

szerint felfüggesztette vagy törölte.

4.4./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú; szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú; szervezetnél is betölt.

VI.Az egyesület jogképessége

1./ Az egyesület jogi személy, amelyet az egyesület elnöke képvisel.

E jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az országos vezetőség tagjaira vagy az egyesület más tagjára átruházhatja.

2./ Az egyesület a törvényszéki nyilvántartásba vétellel jön létre, ekkor válik jogi személlyé.

VII.Az egyesület anyagi forrásai, gazdálkodása

1./ Az egyesület bevételei:

a./ a tagsági díjak;

b./ jogi és természetes személyek anyagi támogatásai;

c./ gazdálkodási-vállalkozási tevékenységből származó bevételek;

d./ egyéb bevételek.

A tagdíj mértékét az évi rendes küldöttgyűlés határozza meg évente, a következő évre vonatkozóan. Az országos vezetőség a tagot szociális körülményeire tekintettel (pl. huzamosabb ideig tartó keresőképtelen állományba vétel, hosszabb ideig tartó folyamatos külföldi tartózkodás, illetve egyéb, a tagnak fel nem róható hasonló körülmények) a tagdíj- fizetés kötelezettsége alól határozatával az abban meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig felmentheti.

Az egyesületbe ú;jonnan belépő rendes tagok a belépéskor kötelesek az első éves tagdíjat megfizetni. Az egyesület rendes tagjai a tagdíjat a helyi csoportvezetőjükön keresztül fizetik be minden tárgyév jú;nius 30-ig. A helyi csoportvezető ezt követően a tagdíjat nem fizető rendes tagot írásban felszólítja a tagdíj megfizetésére, a felszólítás tartalmazza a figyelmeztetést arra, hogy a tagdíjat december 3l-ig meg nem fizető rendes tagot a helyi csoport törölheti a tagok sorából. Ezen 6 hónapos határidő eredménytelen eltelte esetén a helyi csoportvezető ú;jra felszólítja a nem fizető tagot, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha tagdíjfizetési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül sem tesz eleget, az egyesület tagjainak sorából törölni kell öt. A törlésről az eredménytelen felszólítást követő rendes ülésen a helyi csoport határoz. A törlés nem akadálya annak, hogy a törölt tag utóbb ismét taggá váljon.

2./ Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

A tagok – a tagdíj megfizetésén tú;l – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem

felelnek.

3./ Az egyesület gazdasági-vállalkozási és a vállalkozáson kívüli bevételeit elkülönítetten kell nyilvántartani.

4./ Az egyesület kiadásai:

a./ az egyesület tevékenysége, célja és az alapítók szándéka megvalósítása érdekében felmerülő közvetlen költségek;

b./ a gazdasági-vállalkozási tevékenység közvetlen költségei;

c./ egyéb közvetlen költségek.

Az egyesület céljának megvalósítása, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költségeit elkülönítetten kell nyilvántartani.

5./ Az egyesület a közcélú; adománygyűjtés szabályai, a gazdálkodás általános szabályai, valamint a nyilvántartási és a beszámolási szabályok tartalmi és formai követelményei tekintetében kizárólag a vonatkozó magyar jogszabályokat alkalmazza.

Az esetleges közhasznú;sági jelentést az egyesület elnöke köteles elkészíteni legkésőbb az évi rendes küldöttgyűlés időpontjáig. A közhasznú;sági jelentést a küldöttgyűlés hagyja jóvá.

VIII.Az egyesület felügyelete és nyilvánossága

1./ Az egyesület felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

2./ Az egyesület a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a jelen alapszabályra vezetett záradéka szerint jogosult a „katolikus” név használatára. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a „katolikus” név használatának jogát az egyesülettől megvonhatja, melyről az egyesületet és az azt nyilvántartó törvényszéket egyidejűleg értesíti. Ez esetben az egyesület köteles nevét megváltoztatni, és az elnök köteles az egyesület feloszlására javaslatot tenni a küldöttgyűlésnek, mely a javaslatról a jelen alapszabályban foglaltak szerint hoz határozatot.

3./ Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, és azokról saját költségére másolatot készíthet, kivéve azon iratokat, amelyek az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti személyes adatokat tartalmaznak, vagy ha a betekintés engedélyezése állami-, hivatali-, szolgálati- vagy üzleti titkot sértene. Az iratokba való betekintés jogát az egyesület elnöke biztosítja, előre egyeztetett időpontban az egyesület székhelyén.
A nyilvánosság korlátozására csak az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásaira tekintettel, illetve a személyiségi jogsérelem esetén van lehetőség.

4./ Az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolóinak nyilvánosságra hozatala ú;gy történik, hogy az egyesület elnöke gondoskodik ezeknek az egyesület honlapján vagy az egyesület ú;jságjában – ezek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon – való közzétételéről.

5./ Az egyesület gazdálkodásának eredményét – az erről szóló beszámoló, valamint a mérleg elfogadását követő 30 napon belül az egyesület lapjában közzéteszi. Erről az egyesület elnöke köteles gondoskodni.

IX.Az egyesület megszűnése

1./ Az egyesület megszűnik, ha

a./ a küldöttgyűlés kimondja az egyesület feloszlását, azaz megszűnését; b./ a küldöttgyűlés határozata alapján más társadalmi szervezettel egyesül; c./ a törvényszék az egyesületet feloszlatja vagy megállapítja megszűnését.

2./ Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyona a Magyar

Katolikus Püspöki Konferenciára száll.

X.Hatályba léptető és záró rendelkezések

A jelen módosított és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a küldöttgyűlés jóváhagyásával lép hatályba.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú; jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

A jelen Alapszabályt egységes szerkezetbe foglaltam és aláírom Budapesten 2014. ….. napján. Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások hatályos tartalmának. A módosítások az alapító okirat 6. § 2-3) bek., 12. § 5) bek., 17. § – 19. §, 21. § 24. § 3) bek. , 25. § 3) bek. 31. §, 31/A-B. §, 33. §, 38. §, 41. §, 43-45.§, 56. § 6), 59-60. §, 65.§, 67.§ és 68. §-át érintik, a módosítások illetve ú;j részek a szövegben dőlt betűvel kerültek kiemelésre.

Budapest, 2014. december 29.

Fekésházy Kinga
az egyesület elnöke

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2014. decemberi ülésén az egyesület részére a „katolikus” jelző használatát visszavonásig engedélyezte.

Budapest, 2015. január 19.

dr. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke