KALÁSZ

Katolikus Asszonyok – Lányok Szövetsége

A KALÁSZ 1936-ban alakult meg. 1946-ban működését betiltották, 1990-ben alakult újjá.

Mi a KALÁSZ?

A KALÁSZ jelenleg civil egyesületként működő, a magyar katolikus lányokat és asszonyokat összefogó szövetség. Szervezetünk alapegységei a KALÁSZ-csoportok.

Az Egyesület célja

• a lányokat és asszonyokat segíteni abban, hogy a katolikus hit és a tiszta erkölcs alapján tudják betölteni a sajátos női hivatásukat a társadalomban, az egyházban és a családban, mert a hitvesi és családanyai szerepre sem a széthullt családok, sem az iskolai oktatás nem készít fel.
• a társadalomban megerősíteni a keresztény-katolikus értékrendet az asszonyokon, lányokon, édesanyákon keresztül.
• népi, nemzeti kultúránk, hagyományaink ápolása.

Feladatunk az Egyházban

A KALÁSZ sajátos feladata, hogy a nőket támogassa női szerepeik örömteli megélésében a keresztény értékrendnek megfelelően és közösséget biztosít a hozzákapcsolódó nőknek. Továbbá az egyházközségi, plébániai élet kiteljesedését szolgálja, ápolja a családok közötti kapcsolatot, közösségi megmozdulásokat szervezzen (pl. lelki napok, táborok). Női csoportjaink között olyan is van, ami nem plébániához kapcsolódik, hanem regionális.

Feladataink a világegyházban

A KALÁSZ rendes, tevékeny tagja a Katolikus Női Szervezetek Világszövetségének (WUCWO). A WUCWO Európai régiójáért felelős alelnöke a KALÁSZ tagja.

Hogyan működik a KALÁSZ?

Rendszeres csoporttalálkozók

Egyházközségi csoportokban (fiatal és idősebb asszonyok, nagylányok, kislányok), a plébános által jóváhagyott vezetőnőkkel készülnek női hivatásukra. Csoportjaink rendszeresen tartják összejöveteleiket, ahol a KALÁSZ négyes hitvallása mentén választják témáikat. Csoportjaink befogadóak, evangelizálóak, azaz nyitottak az új érdeklődők felé. Célunk az egymás gondjait hordozó, igazi közöséggé válás.

Feladatuk többek között az egyházközség sokirányú szolgálata is.

Táborok

Nyári táborainkba szeretettel várjuk a kislányokat, illetve a fiatalokat, melyeket az ország több településén rendezünk meg.

Tíz falu-egy asztal

Tervezzük a régi hagyomány felélesztését a Tíz falu-egy asztal mozgalmat, amely a Szent István által elrendelt tíz falu – egy templom elve alapján jött létre. Egy-egy falu meghívja a szomszédos tíz egyházközséget egy napra, ahol az oltárasztalnak, majd a terített asztalnak közösségében építik a lelki és fizikai közösséget tapasztalatcserével, jó példával, megajándékozva egymást szellemi kincseikkel, kulturális programmal.

Lelkigyakorlatok

Lelki megerősödésünket szolgálja, hogy évente két alkalommal háromnapos lelkigyakorlaton vegyünk részt, melyre mindenkit szeretettel várunk.

Zarándoklatok

• a Kalász történetéhez kapcsolódó településekre
• az egyházi évhez tartozó zarándokhelyekre

KALÁSZ hitvallás:

• Hit:
  • Merjünk élő hittel, gyakorló katolikusként élni
• Erkölcs:
  • Gondolataink, tetteink eszerint működjenek
• Nemzet:
  • Tiszteljük, szeressük hagyományainkat, nemzetünket, mert ezek a gyökereink
• Hivatás:
  • Nőies nők legyünk, minden élethelyzetben anyás lelkülettel, két lábbal állva a földön jól tájékozódjunk a világban.

KALÁSZ – Tízparancsolat

1. Szent vallásom törvényeit ismerem és megtartom.
2. Lelkiismeretesen végzem minden munkámat.
3. Ahol tudok, szolgálatkész szeretettel segítek.
4. Áldozatok árán is részt veszek egyházközségem munkájában.
5. Egyszerűen viselkedem, és őszintén beszélek.
6. Haragot soha, senkivel nem tartok.
7. Embertársaimról vagy jót, vagy semmit nem mondok.
8. A jónak, szépnek örülök, ha baj ér, nem panaszkodom.
9. Közösségemért (csoportomért, egyesületemért) és társaimért felelős vagyok.
10. Keresztény magatartásommal példát mutatok másoknak.

A KALÁSZ megalakulásának rövid története

Magyarországon az első világháború után szinte nem volt család, amely ne siratott volna apát, fiút vagy testvért. Az ország helyzetét súlyosbította a Trianoni béke, amely területének csaknem kétharmadát elszakította, teljesen magyarlakta területeket is.

Különösen a falvakban volt szembetűnő, hogy a hagyományok ereje megtört. A faluközösségek, a parasztcsaládok összetartó erői fokozatosan fellazultak. Az asszonyok szerepe is megváltozott, hisz a háborús években a férfiak helyett is dolgoztak; felelősségük, de öntudatuk is megnőtt. A közgondolkodás, az erkölcsök megváltozása szembetűnő volt az egész országban. A háború romboló hatása valláserkölcsi téren is megmutatkozott.

A fiatal magyar értelmiségiek egyre nyugtalanabbul sürgették, hogy végre tenni kell valamit a falvak érdekében.

Megkezdte már működését a KALOT, a legényegylet de éppen ilyen fontos vagy még fontosabb lett volna a lányok tanítása, nevelése. Hiszen tőlük függ, milyen lesz a jövendő magyar család. 1934-ben, az esztergomi nyári egyetemen a részvevők egy csoportja arról beszélgetett, vitázott, hogy a falusi lányok nevelésével senki sem törődik.

A lelkes csoport középpontja hamarosan Luczenbacher Rita lett, aki édesapja pettendi birtokán már megpróbálta összegyűjteni a lányokat, és énekelt, kézimunkázott velük, tanítgatta őket.

A beszélgetők másik központi alakja Stettner Andrea volt, aki az Erdély Nőszövetség megbízottjaként vett részt a tanfolyamon. Odaáti tapasztalatait, szervező munkájáról szóló beszámolóját nagy érdeklődéssel hallgatták. Az Alföld képviseletében pedig lllésy Mária lett a csoport egyik leglelkesebb tagja.

Még 1934-ben, röviddel a nyári egyetem befejezése után a Katolikus Nőszövetség a falusi lányifjúsági csoportok számára vezetőképző tanfolyamot hirdetett Pécelen. Akkor még mindössze néhány lelkes tanítónő gyűlt össze, de amikor 1935-ben újból meghirdették a tanfolyamot, az érdeklődés sokkal nagyobb volt. Részt vett rajta Luczenbacher Rita mint hallgató, Stettner Andrea mint előadó, akit az elnök asszony, Zichy Ráfáelné hívott meg. Ekkor alakult ki kettőjükben a terv, hogy el kell kezdeni – egyelőre a Nőszövetség keretében – a katolikus falusi lányok tanítását, nevelését. Megfogalmazódott a mindvégig megtartott célkitűzés is : hitükben erős, erkölcsükben tiszta, nemzeti érzésükben öntudatos és gazdaságilag képzett családanyákat nevelni a falu fiatal leányaiból.

Budapesten a Jurányi utca 9. alatt megnyitották a Katolikus Nőszövetség Faluszervező Irodáját. Decemberben már napvilágot látott az első sokszorosított körlevél, a lányköri vezetők számára készült kiadvány a Tarisznya. A szervező munka a székesfehérvári egyházmegyében indult 1936 január l9-éri, mégpedig Martonvásáron

Velük egy időben elkezdte alföldi szervező munkáját Illésy Mária is.

Az irányító munka nagy jártasságot követelt a központi vezetőségtől. Ezért tapasztalatcserére utaztak Németországba, majd Belgiumba, és több alkalommal is Rómába. Nagy lelkesedéssel és sok-sok tudással tértek vissza a külföldi útjaikról.

1935 decemberétől havonta jelentették meg a Tarisznyát, színvonalas anyagot adva ezzel a vasárnapi lányköri foglalkozásokhoz. 1936. június 21-én megrendezték az első Lánynapot Székesfehérvárott.

Nógrád megye és az alföldi megyék után megindult a szervezőmunka a Győri egyházmegyében is, majd 1937 tavaszán a szombathelyiben.

A kicsi mustármagból terebélyes fa nőtt ki. Szükségessé vált, hogy mint önálló szervezet dolgozzék tovább, külön alapszabállyal, ügyrenddel. A Katolikus Nőszövetség Faluszervező Irodája helyett Felvette a Katolikus Lánykörök Szövetsége – a KALÁSZ – nevet, s az alapszabályt először a Hercegprímás, majd a belügyminiszter 1940-ben jóváhagyta, miután a Szövetség 1939. febr. 12-én tartott alakuló közgyűlésén kimondta önállóságát. Ekkor a mozgalom már 100 egyesületben 6000 tagot számlált.

A KALÁSZ szervezete teljesen megfelelt a magyar katolikus egyház szervezetének; annak hierarchiájára épült. Sehol nem indult szervezőmunka a megyéspüspök engedélye nélkül, nem jöhetett létre lánykör az egyházközség plébánosának hozzájárulása nélkül, s a helyi lányköri vezető megbízása a plébános ajánlására történt.

A Szűzanya iránti tiszteletet, gyengéd szeretetet is igyekezett a lányok szívébe csöpögtetni a KALÁSZ. Védasszonya a Jótanács Anyja volt, benne bízva, őt segítségül kérve végezték a vezetők lányköri munkájukat. Ugyancsak igyekeztek elmélyíteni a magyar szentek iránti tiszteletet, követésükre buzdítva őket. Minden módon erősítette, táplálta a KALÁSZ a lányok öntudatát, s az öntudattal együtt felelősségérzetüket, hogy értsék és tudják, a nőktől függ, milyen a család és milyen az egész nemzet.

KALASZ-lánykörbe az iskolahagyott nagylányok jártak, általában 15-16 éves koruktól addig, míg férjhez nem mentek. A második világháborút követő években jelentkezett az az igény, hogy össze kell gyűjteni a fiatalabb lányokat is, a 12-14 éveseket. „Nem lesznek nagylányaink, ha elveszítjük a serdülőket”. A kislányokat a lánykör legértelmesebb, példás életét élő, s ehhez a munkához kedvet is érző nagylányára bízták rá. Így alakult ki a KALÁSZ-mozgalomban egy nagyon sajátos, nagyon értékes réteg: a kislányvezetőké.

Magyarországon a második világháború után a szovjet megszállás révén hatalomra jutó kommunista párt célul tűzte ki az egyházak felszámolását a szerzetesrendeket feloszlatták, a vallásos szervezeteket is betiltották. 1946 nyarán a KALÁSZ-mozgalom működési engedélyét bevonták, a központi iroda hivatalosan nem működhetett tovább. A kiadványok 11 éven keresztül megjelent Tarisznya és a Tulipántos Láda sem tölthette be a továbbiakban hivatását.

A keret megszűnt, de a lényeg megmaradt: a lányok összetartása és a velük való foglalkozás. Egyházközségi lánycsoport néven egészen az 50-es évekig folyt ez a munka; utána már „csak” a lányokért mondott ima maradt…

1986 áprilisában, a XXIII. János Szeretetotthon kápolnájában tartott hálaadó szentmisén, melyen részt vett a két alapító: Luczenbacher Rita és Stettner Andrea valamint legközelebbi munkatársaik, hangzott el ez az ima mely meghallgatásra talált.

„Mennyei Atyánk! Fogadd hálánkat azért, hogy 50 évvel ezelőtt kiválasztottál és küldtél bennünket a KALÁSZ-mozgalom munkájára. Hallgasd meg most könyörgő imánkat, és segíts továbbra is, vezess bennünket és árassz el mindenható kegyelmeddel, hogy bárhol vagyunk, és bármit teszünk, hűségesek maradjunk KALÁSZ-hivatásunkhoz. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”

1990-ben a politikai helyzet változása lehetővé tette, hogy a KALÁSZ újrainduljon. Új csoportok alakultak. Jelenleg a KALÁSZ megújulás és megfiatalodás előtt áll.