Az Új KALÁSZ 2015. április-májusi száma.

Tartalomjegyzék

Homo patiens (Nemes Éva)  3   A természet (Ernesto Cardenal)17
Ward Mária (Weibl Lipót)  4   Azt olvastam az újságban (Unger Zsuzsa)18
Kaszáscsillag (Tóth Árpád)  4   Elhunyt Erdélyi Zsuzsanna (Nemes Éva)19
Márk evangéliuma (Dér Katalin nyomán)  5   Ment Valaki Hegyen át (Nagy Gáspár)19
Az evangélisták jelképes ábrázolásai  7   A hitoktató naplójába (Unger Zsuzsa)20
Húsvét gyönyörűsége (Eisenbarth Krisztina)  11   Szómagyarázat20
Hangos húsvét napján (Nényei Gáborné)  8   Kis Kalász (Szilágyi Melinda)21
Ti keressétek először (Székely János)  9   Gizella-kápolna (Horváthné Pávics Lúcia)23
Johann Sebastian Bach (Nemes Éva) 12   A címoldal képéhez (Nényei Gabriella)24
Paraszt-kantáta (kotta) 13   Hírek, események (Budapest, Nemti,
Martonvásár, Mogyoród) )
24
Fagylaltot készítettünk (Pávics Lászlóné) 14   Te győzd le jóval a rosszat (Fekésházy Kinga)25
25. évforduló – Meghívó Lakitelekre 14   Almás krémes (Pávics Lászlóné)25
A csírázás szabadsága (Lechner Judit) 15   Mit érdemes kérni Istentől? (Unger Zsuzsa)26
Lázálmomban Hinivel beszéltem (U. ZS.) 16   Kalotaszegi hímzés (Vértesaljai Antalné)27

R é s z l e t e k

Homo patiens

Nincs minden helyzetnek megoldása. Vannak helyzetek, amelyeket legfeljebb elvisel az ember. Jól, rosszul, néha tönkremegy bele, vagy valahogy megőrzi önmaga épségét – de megoldás nincs. Ne higgyék el se a pszichológusoknak, se a pszichiátereknek, hogy mindennek van megoldása!

Ward Mária

Bevádolták mint eretneket, forradalmárt, hisz klauzúra nélküli kolostorokat alapított. Ügyét önmaga védte: egyszerűen, minden női vagy diplomatikus ravaszkodástól mentesen. A pápa viszont elfogult tanácsadóit követve elítélte vállalkozásukat. Mindent föl kellett oszlatni, s a nővéreket elküldeni. Mária egyházi börtönbe került.

Kaszáscsillag

Fény vagy te is, lobogj hát, /  Melegíts és égess, /  Hinned kell, hogy a világ / Teveled is ékes!"

Márk evangéliuma

Ma már tudjuk, hogy Márk műve nem szikár, hanem tömény. Drámai erők feszülnek benne, s hajtják előre az eseményeket. Mindennek hátterében a szerzői szándék rejlik: ezt az evangéliumot egyvégtében kell olvasni! Nem hagyja, hogy lecövekeljünk valamilyen színesen előadott jelenetnél. A misztériumról szól: élet és halál egymásba fonódó nagy kérdéséről, ami akkor lesz személyes valósággá, amikor a felnőtt ember a keresztség révén bevonódik húsvét titkába. Márk evangéliuma húsvét vigíliájára való volt: a katekeumenek előtt egybefoglalva tárul fel Jézus Krisztus műve, a kereszt titka, aminek immár ők is részesei lesznek.

Húsvét gyönyörűsége

Kitárulnak mind az utak. / A térkép nem jelöl határokat. / Jól érthető a szó. / Aki igent mond, igent gondol. / És a „szeretlek” jelentése: most és örökre. / A harag lassan lobban. / A szegények kezéből a kenyér nem fogy el.

Ti keressétek először az Isten országát

Az evangéliumi példabeszédben a dúsgazdagnak ugyan pompázatos temetése volt, de nem halljuk a nevét. A szegénynek viszont – noha csak a kutyák nyalogatták a sebét – megtudjuk a nevét. Mai társadalmunkban is a hatalmasoknak, dúsgazdagoknak van nevük, a szegények névtelenek. Jézus országában azonban mindenkor neve és arca van a szegénynek, aki éppen úgy testvér, s nem a legutolsó helyre ültetik, hanem az elsőre – ahogy Jakab levelében ezt olvassuk.

Johann Sebastian Bach

Napjai szerényen és szigorú munkarendben teltek. Lipcsei karnagyként minden vasárnap és egyházi ünnepen új kantátát kellett bemutatnia, így ebben a korszakában mintegy 300 művel adózott az egyházi évnek. Kántorlakása az iskolában volt, dolgozószobájának fala a hatodik osztály szomszédságában... Mekkora önfegyelem kellett, hogy az áthallatszó zsivaj mellett remekműveket alkosson!

A csírázás szabadsága

Magyarországon jelenleg nincs köztermesztésben génmódosított növény. Ezt a kitüntetett helyzetet éberen őriznünk kell, hiszen sokféle önző érdeket sértünk vele. A világkereskedelem követel itt magának szabadságjogokat, ami szemben áll a népek önrendelkezésével. Ez eddig politika, de vajon a kukoricának, a szójának, a burgonyának és a lazacnak nincsenek szabadságjogai? Nekik nincs joguk megmaradni saját génjeikben, azok által meghatározott, teremtett tökéletességükben?