Az Új KALÁSZ 2013. augusztus–szeptemberi száma.

Tartalomjegyzék

Hamarosan becsöngetnek (Simone Weil–N.É.)  3   Árvíz után (Lechner Judit)16
II. Rákóczi Ferenc (Nemes Éva)  4   Fokgazdálkodás a középkori Magyarországon (Andrásfalvy Bertalan–Lechner Judit)17
Kis Mezzofantik (Kosztolányi Dezső)  5   Noé a XXI. században17
Legyen ünnep a vasárnap! (Bálint Bánk)  6   Azt írja az újság (Unger Zsuzsa)19
Nyilatkozatok (Unger Zsuzsa)  7   Szent István szarkofágja (Tornai József)20
A fekvő Buddha legendája (Maróczy Magda)  9   A bennem kavargó vers (UZS)20
A szegények bankára (Fluck Dénes)  9   Csodatörténés (Karel Čapek)20
Csere-bere napnyugaton (Heidemarie Schwermer) 11   A körtefám (Tomcsányiné Goróczi Katalin)21
Ábrahám, a példakép (Alfred Schilling) 12   A jó szó dicsérete (Hosszú Ferencné)21
A tettes (Illyés Gyula) 13   Hol van az a nyár? (Dr. Pávics Lászlóné)22
Három királyfi, három királylány 14   Hírek (Vác, Kecskemét, Martonvásár)23
Kopp Mária emlékezete (Skrabski Fruzsina) 14   Piros saláta (Dr. Pávics Lászlóné)25
Kerekiben lakom (kotta) 15   Feleségemnek (Kosztolányi Dezső)26
A vízről és a Lélekről (Jeruzsálemi Cirill) 16   Érsekvadkerti népviselet27

R é s z l e t e k

Hamarosan becsöngetnek

Az olyan akarat, amely a fogakat összeszorítja, mely szenved is, ha kell, fontos lehet a kétkezi munkát tanuló inas estében, de haszontalan – minden közhiedelem ellenére – a tanulmányokban.

II. Rákóczi Ferenc

Apját már pici korában elvesztette, így anyja gondosságának köszönhette, hogy neveltetésében sohasem esett fogyatkozás. Zrínyi Ilona őt igazi anyai szigorússággal szerette, minden helytelenségét észrevette, büntette, lelke fejlődésére személyesen ügyelt.

Kis Mezzofantik

Az egyik fiúcska magyarul köszön, németül imádkozik, az asztalnál angolul cseveg; a másik a magyaron kívül a franciát és olaszt is töri. Szomorúan bámulom a kis nyelvtehetségeket. Egyetlen nyelven sem tudnak, de kettőn gagyognak, hármon-négyen hebegnek. A kísérlet, azt hiszem, veszedelmes.

Zsinati Nyilatkozatok

A vallásosság az emberi természet velejárója. Az ember értelmes lényként mindig is kutatta a világ s benne a saját létének okát, célját, így jutott el az isten-eszméhez, s ebben megnyugtató választ talált kérdéseire. Minden vallás ennek megnyilvánulása. A különféle vallásokban Isten gondviselő jósága mutatkozott meg.

A szegények bankára: Muhhamad Junusz

Az apró (mikro) hitel kihelyezés alapelveiből: Épített házban szabad élniük (nem putriban vagy nomád módon). A ház állapotát megtartják, ha nincs házuk, akkor sürgősen építkezzenek. Zöldséget termeljenek egész éven át. A családjukat ezzel táplálják, és a felesleget piacra viszik. Tervezik a család létszámát és kiadásaikat a lehető legkevesebbre csökkentik. Taníttatják gyermekeiket, és biztosítjuk a középiskolai tanulmányok tandíjára a pénzt. Latrinát építenek és a szükségletüket abba végzik. Gyerekeik házassága alkalmából nem adnak hozományt, és nem befolyásolják házassági szándékukat. Nem torolják meg a rajtuk esett sérelmeket, és másnak sem engedik, hogy ezt tegyék. Ha azt tapasztalják, hogy valaki megsérti ezeket az alapelveket, mind odamennek, és segítenek a rendet visszaállítani.

Kopp Mária emlékezete

Az ötvenes években édesapja nem írta alá az egyházi iskolák bezárását követelő nyilatkozatot, ezért kirúgták az állásából. Majd egy ismerősünk szólt, hogy rajta vagyunk a kitelepítési listán, ezért elmenekültek Surányba, az egyszobás nyaralójukba. Anyukám itt nőtt fel a Duna mellett, kecskéket legeltetett, verseket írt, matematikaversenyeket nyert. A nagypapa nem bírta elviselni a surányi száműzetést, depressziós lett és megvakult. Anyukám ekkor határozta el, hogy pszichiáter lesz: eldöntötte, hogy kikutatja, hogyan alakulhat ki lelki okokból testi megbetegedés.

Fokgazdálkodás

Amikor az ember még nagyobb barátságban élt a természettel, folyóink nem magas töltések között zúdultak le tavasszal a hegyek közül a tenger felé, hanem „fokok” közé, mesterségesen kialakított, rendben tartott árterekre engedték a vizet… ami lassan töltötte fel a természetes halastavakat.

Azt írja az újság

A horvát pénznem, a kuna nyestet jelent; a római provinciában az adót nyestbőrben kellett leróni, ami az ő nyelvükön kunovina.

Érsekvadkert

Híven ragaszkodunk szüleinktől, nagyszüleinktől örökölt hagyományainkhoz, viseletünkhöz, ünnepeinkhez. Ma sem szégyelljük viselni, s örömmel munkálkodunk azon, hogy mások is megismerjék gazdag örökségünket.