Az Új KALÁSZ 2021. augusztus–szeptemberi száma

Tartalomjegyzék

Régi, nyárvégi lapjainkból (Nemes Éva)
  3
Párvers (Csanád Béla)
14
Az ember megélhetése és az Élet (Racs Csaba)
  4
Paradicsom az üvegben (Lechner Judit)
15
Imádság étkezés előtt
  4
Durum (UZS)
16
Te hívsz meg minket (Eisenbarth Krisztina)
  5
Első királyunkról (H. A.)
16
A legősibb város: Jerikó (Morton)
  6
Azt olvastam az újságban (UZS)
17
Nándorfehérvár (UZS)
  8
Hírek, események (Budapest, Mogyoród)
18
Mi is voltunk rabszolgák (Erdei László)
  9
Kis Kalász (Pannonhalma)
21
Vissza a nyájhoz! (Mizsei Bernadett)
10
Megállítottak a lejtőn (Attila)
23
Népdalzsoltár fohász (23.)
12
Közös győzelem (NGné)
24
El nem hagyom mindhalálig (Bedő–NGné)
13
Alkotó munka 2. (Kósa László)
25
Személyes hit (U. ZS.)
14
A siklósi vár (Vlasits Györgyi)
27

Részletek

Régi, nyárvégi lapjainkból

Az ókori kultúrák emberei illatos barlangokba jártak szunyókálni, álmokkal gyógyították beteg, pogány lelküket. Istenfélő eleink este keresztet rajzoltak párnájukra, és úgy feküdtek ágyukba, „midőn testi koporsóba”. Mások az álmot „királyi útnak” tartották a tudattalan megismeréséhez. A művészeknek az álom „éjszakai repülés” volt, olykor zuhanás. A szentek, a misztikusok pedig hitték: az álmokban belép hozzájuk az élet és halál Ura; szól hozzájuk az Isten, mert akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget. (2002)

A legősibb város: Jerikó

Nem nehéz megérteni, miért volt a Jeruzsálemből Jerikóba vezető út mindig fészke a banditáknak. Szinte keresve sem lehetne találni jobb helyet az útonállásra. Százszor is megtörténik, hogy az út egy-egy szakasza alig néhány lábnyira egyenes és sehonnan sem lehet idelátni. Magas sziklák, éles kanyarulatok zárják el az út többi szakaszaitól. Két vagy három fegyveres ember könnyűszerrel feltartóztathat itt akárkit. És a rablás után mi sem könnyebb, mint elmenekülni a mezítelen sziklahátakon át, a kövek között bujkálva, ahol nyom nem marad és ezernyi barlang, búvóhely kínál biztos menedéket.

Az ember megélhetése és az Élet

Káin áldozati adományként gabonát mutat be (föld termését), ami arra utal, hogy itt a gabona több mint eledel, a transzcendens hordozójává válik, az Isten és az ember közötti kapcsolatteremtés eszköze.

Mi is voltunk rabszolgák

Sok szerbiai farmnak minden munkása magyar, de még a felügyelőjük is, egy katolikus pap például, aki rabságában megházasodott ugyan, de a gondjaira bízott rabszolgáknak misét tart, gyermekeiket kereszteli. A nagyobb urak az értelmesebb, fiatal rabszolgákat néhány hónapra mesteremberek keze alá adják, hogy ott a szabó-, suszter-, kovács-, nyerges-, szűcs-, borbélyteendőket elsajátítsák és az úr udvarában gyakorolhassák. Az ilyen rabszolga mesterember látja el aztán a törökök szükségletét. A török nagyúr kizárólag rabszolgamunkát alkalmaz. I. Szulejmán 1526-os hadjáratára a fegyvereket rabok készítették, pld. 1,4 millió nyílvesszőt a sereg számára.

Vissza a nyájhoz

Az emberben vannak öröklött hajlamok. Ha az átlag angol meglát egy kereskedelmi hajót, legszívesebben azonnal felszállna rá, hogy meghódítsa a fél világot. Én akkor érzem magam jól, ha látok egy nagy, gyepes végtelen síkságot. Hajdanán rengeteg külföldi szerző írt arról, hogy a magyarokat mennyire jellemzi az állatszeretet. A nagy uradalmakban a pásztorok és a lovászok jó része jellemzően mindig magyar volt.

Paradicsom az üvegben

Olcsóbb a nagyüzemekben, hatalmas táblákon, gépesítve megtermelni a paradicsomot, és persze a konzervgyárak is jóval hatékonyabbak, mint az otthoni pepecselés. A forró fazekakkal, tisztára mosott üvegekkel, a dunsztolással, címkézéssel vesződni a mai fiatalasszonyoknak talán nincs is türelme.
Vagy rá lehet lelni újra a saját készítésű, „kézműves” ételek ízére? Talán az elmúlt járványos esztendő lelassult életritmusát is megszoktuk, egy kicsit megszerettük, és újra körülüljük a konyhaasztalt, ahol a közös munka során talán előjönnek a régi családi történetek is…

Azt olvastam az újságban

■ Argentínában a transz-neműek 90 százalékának nincs bejelentett állása, 85 százaléka prostitúcióból él, és várható élettartamuk mindössze 35–40 év. Tegye fel a kezét az, aki szerint az efféle karriert igenis népszerűsíteni kellene a magyar kiskorúak körében, szemben a kormány tiltásával. (vasárnap blog 2021. 6. 21.)

■ Karikó Katalin hajdani szegedi kutatót Széchenyi díjjal tüntették ki a Pfizer oltóanyag kikísérletezésében való közreműködéséért. Az ezzel járó 16 millió forint felét a kisújszállási iskolának adta, másik felét a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő Csányi Alapítványnak. Mint mondotta: 66 éves vagyok, nem hordok ékszert, és ezután sem fogok. Ilyenkor már nem változik meg az ember, és nem vesz fel drága dolgokat és hobbikat, amikre költhetné a pénzét. Csak a kutatás marad. (MN 2021. 5. 23.)

■ A magyar kormány támogatásából felújítottátok (újraépítették) a ma szlovákiai Borsiban a kastélyt, ahol II. Rákóczi Ferenc született. (MN 2021. 6. 21.)