Az Új KALÁSZ 2020. június–júliusi száma

Tartalomjegyzék

Eresszünk gyökeret? (Nemes Éva)
  3
Akivel tudnak mit kezdeni (Szilágyi Melinda)
14
Az ószövetség vallási intézményei (UZS)
  4
Noé a karanténban (Sumonyi Zoltán)
15
Meghívó Pettendre (30. évforduló)
  6
Pestis doktor (Hadházi Dániel)
16
Az imádság (Fekete István)
  6
Magyarország járványai (Domonkos Csaba)
16
A türelemről (Tomaš Halik)
  7
Gyógyulásra szánta (Szemlélek blog – UZS)
18
A rézgyűrű legendája (N. N.)
  8
Utolsó fuvar (N. N.)
19
Gondolatok a címoldal képéhez (N. G-né)
  8
Szomjúságom forrása (Zsolt 63.)
19
Júlia, szép leány (Krizsán Ildikó)
  9
Jobb magyar jövendő (M. Természetvédők)
20
Pálosan szép az élet (NÉ)
10
Azt olvastam az újságban (UZS)
21
Mozzanatok a rend történetéből (Wikipedia)
10
Hírek, események (Solymár, Budapest)
22
A Pálos himnusz története (Nemes Éva)
11
Kedves Lányok! (Szilágyi Melinda)
23
1920. június 4-én történt (Nemes Éva)
12
Járványhumor
25
Trianon (Juhász Gyula)
12
Köszönöm a levegőt, az életet (Bartal Józsefné)
26
Mari néni virágai (Lechner Judit)
13
Nagyvárad, székesegyház (Vlasits Gy.)
27
Pávics Marika néni (N. G.)
13
 

Részletek

Eresszünk gyökeret, növesszünk lombkoronát?

És mi lesz a vesztegzár után? Ismét felvesszük a gyilkos fordulatszámot? Követjük a „Mindegy milyen irányban, de minél gyorsabban!” jelmondatot? Vagy odafigyelünk majd a Jó hírre is? Meghalljuk és megértjük, csak Krisztus szeretete sürget minket (2Kor 5,14)?!

Az ószövetség vallási intézményei

Volt foglalkozásszerűen űzött prófétaság is. Ezek az emberek együtt éltek, és főleg a király tanácsadói voltak: döntéshelyzetek alkalmával megmondták neki, hogy mi volna a teendő az isteni törvények szerint. Jó helyzetfelmérő és elemző képességük révén nemegyszer jövőbe látó jóslatokkal is ellátták. Munkájukért fizetség járt, ám ez csalfa, hízelgő kijelentésekre is csábíthatta őket. Ezen „udvari ideológusok” intézménye mellett voltak igazi próféták: őket közvetlenül és alkalomszerűen Isten hívta el valamilyen feladat elvégzésére.

Az imádság

Aztán jött a zuhanás Trianon halálos völgyébe. Jött a megalázás, a szégyen, az elesettség, szegénység, járvány és jöttek az imák. Az egész nemzet megtanult imádkozni és nem szégyellték már a férfiak sem – egy-egy „szóra” – befordulni a templomba. Ezek a férfiak többnyire megjárták a harctereket és megtanulták, hogy egyetlen félelem örökös csak – nem a halálfélelem, hanem az istenfélelem. És ahogy az imádság felé fordult a nemzet, úgy emelkedtünk ki a halálraítéltség posványából.

A türelemről

Tanulva Pál apostoltól, nem azt kellene kérnünk, hogy a kereszténység teste lehetőleg maradjon megkímélve a „tövisektől”. Ellenkezőleg, az ateizmus tövisének folytonosan föl kellene ébresztenie hitünket a hamis bizonyosságok elringató nyugalmából, hogy jobban bízzunk abban az erőben, amely éppen gyengeségünkben nyilvánul meg (2Kor 12,7–10).
Az ateizmus is „utat készíthet az Úrnak”, segíthet nekünk abban, hogy megtisztítsuk hitünket a „vallási illúzióktól”. De nem szabad átengednünk neki az utolsó szót, ahogyan a türelmetlen emberek teszik.

A pálos himnusz története

Gérecz Attila kitűnő himnusz-szöveget írt. Szép, himnikus szárnyalású nyelven foglalta össze a Nép és a Rend szenvedéseit. A verset a három pálos atya hagyta jóvá a fegyházban. A verset az udvaron talált, magam-vonalazta papiroson négy változatban zenésítettem meg.

Mari néni virágai

Immár 15 éve, hogy nagynéném, Pávicsné Marika néni megkért, írjak a Kalász újságba virágokról, kertekről, a teremtett világ szépségeiről, védelmükről. Minden írás Neki is szólt, hiszen tudtam, hogy nagy figyelemmel, szeretettel olvassa, különösen, ha családunk történetei is beleszövődtek a sorok közé. Most, hogy már nincs közöttünk, Róla szeretnék írni…

Pestis doktor

A középkorban pestis járványok idején, fekete köpenyes, csőrös maszkban járó orvosok gyógyították a betegeket. A csőrös maszk az orvosnak a pestissel fertőződött embertől való megfelelő távolságtartását szolgálta. De ez csupán a csőr egyik funkciója volt. Alakját azért formázták ilyenre, hogy azt különféle gyógyfüvekkel tömhessék tele, s így az orvos – mert ugyanúgy, mint napjainkban, nem tudván pontosan, hogy a kór igazából hogy terjed – a füveken átáramló, megszűrt levegőt lélegezze be. A csőrt, persze csak annyira tömték meg, hogy a levegővétel könnyű legyen.

Nagyvárad – Szent László székesegyház

A templom legféltettebben őrzött kincse Szent László hermája, benne az ereklye, melyet a győri Szent László-hermában lévő koponyacsontból pattintottak le.