Az Új KALÁSZ 2018. október–novemberi száma.

Tartalomjegyzék

Legmagunk (Nemes Éva)
  3
Érzelmek, munka, tanulás (Demeter Katalin)
14
A zsinagóga (Sigfried Grän)
  4
Jeles példabeszédek (Dugonics András)
15
Lélekemelő (Varga László)
  6
Jönnek a téli gondok (Lechner Judit)
16
A dolgos öreg néni (Almási Erzsébet)
  7
Azt olvastam az újságban (Unger Zsuzsa)
17
Áprily Lajos: Kérés az öregséghez
  8
50 év az Úr városmajori szőlejében (UZS)
18
Akkor halunk meg (Gánóczy Sándor)
  8
Hajdanán azt lehetett olvasni (Unger Zsuzsa)
18
Totaliter aliter
  8
Szánkban a nyál (Giulia Enders nyomán)
18
Dugonics András (Nemes Éva)
  9
Kedves Lányok! (Szilágyi Melinda)
19
Úti napló 1901-ből (Bartha Miklós)
10
Légy csendességben (Sík Sándor)
20
Egán Ede (Nemes Éva)
11
Históriás ének (Nyitrai Gyula)
21
Búcsú (Márai Sándor)
12
Pontosítás (Nényei Gáborné)
21
Nehéz homályba… (Reményik Sándor)
12
Hírek, események (Nagykáta, Tápiószecső, Martonvásár, Miskolc, Vác, Szombathely)
22
Rajtad áll, te döntöd el (internet)
12
Levendulás keksz (Sülye Károlyné)
25
A Teremtő ministránsai (Nemes Éva)
13
Boldog tájháza (Vojtek Katalin)
27

Részletek

Legmagunk

„Az a magyar, aki mindenekelőtt tudja, hogy ő magyar, de magyar nemcsak a születés és az anyanyelv, hanem a magyarsággal való együttérzés jogán. Egynek érzi magát a magyar múlt-tal, magáénak érzi ennek a nemzetnek minden dicsőségét és minden szenvedését. Szent Ist-ván, Hunyadi, Zrínyi, Bethlen, Rákóczi, Széchenyi – nem puszta nevek az ő szemében, hanem ideálok, akiket ismer, ért, tisztelettel övez, és szeretettel vall magáénak; a nagy erkölcsi esz-mények az ő alakjukban öltenek testet lelke előtt. Egynek érzi magát a magyar jelennel, min-den nyomorúság, minden megalázás, amelyet ez a szegény ország elszenved, ott sajog, ott ég a lelkén. És egynek érzi magát a magyar jövővel, átérzi azt a nagy felelősséget, amely minden magyar ember vállára nehezedik.”

A zsinagóga

Ha a zsinagóga közelében volt patak vagy kút, az a rituális tisztálkodáshoz szolgált, mielőtt beléptek a szent helyekre. Különben mesterségesen létesítettek rituális fürdőt (mikve), vagy legalább vízzel telt korsókat helyeztek el a zsinagóga bejáratánál.

Lélekemelő

A megtért ember belátja bűneit, az igazán meg nem tért belelátja a bűnt a másikba. Minél job-ban függünk a szeretettől, annál kevesebb lesz bennünk a félelem, s Isten gyermekeinek sza-badsága lesz a miénk.

A dolgos öreg néni

Halálukkal eltűnik (?) az a nemzedék, amelynek tagjai még méltósággal tudták viselni a tisz-tes szegénységet, akik soha nem az államtól várták a segítséget, hanem tudták, hogy csak ma-gukra számíthatnak. Az ő szemükben megfelelő becsülete volt a kemény, fizikai munkának. Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér – vallották egész életükben

Dugonics András

Szókincsét már meglevő magyar nyelvű matematikai írások, régi kódexek figyelembevételé-vel, köznyelvi szavaknak a műnyelvbe vonásával és átértelmezésével, összetétellel, elvonás-sal, képzéssel teremtette meg. A matematikai szaknyelv kimunkálásában maradandót alkotott. Általa alkotott szavak: bizonyítani, csonka, egyenlet, gömb, gyök, háromszög, henger, jegy-zet, sugár, húr, szelet, szög, természettudomány, természettörvény, véges, végtelen

Útinapló 1901-ből

Pár hónap alatt több ezren vándoroltak ki. Máramaros némely vidéke megbolygatott méhraj-hoz hasonlít. Minden megmozdult: az ember, a háziállat, a fölszerelés, a berendezés. Mert mindent pénzzé tesznek, hogy mehessenek. Még a ház is megmozdult a fejük fölött. A föld is megmozdult a talpuk alatt. Csak Máramaros kormányzati lelkiismerete nem mozdult meg. Így vérzik el a nemzet…

Érzelmek, munka, tanulás

Mesterségesen elő lehet állítani félelemérzést. Hasonlóképpen hatással lehetünk kedvező ér-zelmek, öröm, jókedv kialakítására. A munka, akár iskolai, akár otthoni vagy munkahelyi – nincs kedvező helyzetben. Mélyreható gyökereik és messzire nyúló okaik vannak a kedve-zőtlen értelmezéseknek. Nyelvünkben a munka szó a szláv eredetű munka (jelentése: kín) szó-ból ered. Más, keleti kultúrákban a munka a dicsőség, a megbecsülés, a hűség szavakkal ro-kon.

Azt olvastam az újságban…

Az iraki Tell-Aszkuf falut hálás lakossága Magyarország leánya névvel illeti mostanában. A Ninivei-fennsíkon található települést 2014-ben rohanták le az iszlamisták. A harcok követ-keztében 900 ház sérült meg, 1300 keresztény család menekült el. A 2016-ban felszabadult terület a magyar állam adományából (két millió euró) újjáépült, és már 1000 család vissza is tért lakóhelyére. (MI 2018. 8. 27.)