Az Új KALÁSZ 2018. február–márciusi száma.

Tartalomjegyzék

Bátorság kell a valósághoz (Nemes Éva)
  3
Kertem nárciszokkal (Lechner Judit)
16
Buzdítás irgalomra (Dr. Stella Leontin)
  4
Semmiségek embersége (Kunszabó Anna)
17
Betegség, orvoslás, halál (Sigfried Grän)
  5
Szeretettel őrzöm emléked (UZS)
17
Imádság betegeknek (A.G.–E.K.)
  6
Könnyes szemmel (UZS)
17
Icával beszélgetek (Bákonyiné P. Ilona–UZS)
  7
Azt olvastam az újságban (UZS)
18
Elbukik-e a magyarság (Andrásfalvy Bertalan)
  9
Útszéli keresztek (Pozsonyi Ágnes)
19
Családi játék karácsonykor (Demeter Katalin)
10
Jézus és az állam (Gerhard Lohfink)
19
Karácsony utáni-előtti töprengés (U.ZS.)
11
A kályha és a tűz (Páskándi Géza)
20
Farsangi szokások Solymáron (Milbichné M.)
12
Kedves Lányok (Szilágyi Melinda)
21
Farsangi szállóigék
12
Az időről (Unger Zsuzsa, Antoine S. Exupéry)
23
Farsangi dalok (kotta)
13
Hírek, események (Budapest).
24
Aranyos nők (Nemes Éva)
14
Finom karamell-krémes (Diósi Józsefné)
25
Hűbelé Balázs (Nemes Éva)
15
Hírek, események (Budapest, Szombathely)
27

Részletek

Bátorság kell a valósághoz

Nyelvünkben a fényképez szónak csudálatos rokon értelmű szava a megörökít. S mi lehet örök a Földön? A szeretet művei. Ezért nyitjuk meg a Kalász-albumot, hogy nézzük, lássuk és olvassuk őket, nagy testvéreinket, akik előttünk jártak. Tekintetük, mosolyuk tiszta, őszinte, sugárzó. Mozdulatlan fényképeiken lüktet az élő valóság.

Betegség, orvoslás és halál

Az ókori világban nagyon gyakoriak voltak a szembetegségek. Szemgyulladást okozhatott az erőteljes napsugárzás, a por, férgek, és hiányos tisztálkodási körülmények. Viszketést, fájdalmat, látási zavarokat, végül vakságot okozhatott a trachoma nevű fertőző betegség. A vaknak koldulásból kellett megélnie. A szembetegségeket különböző módokon próbálták gyógyítani: például zöld leveleket raktak a gyulladásos szemre, vagy vízzel, borral borogatták. Különös gyógyító hatást tulajdonítottak a nyálnak.

Icával beszélgetek

Nyáron kivittek a tanyára. Együtt szenvedtem a testvéremmel; éhesen, lerongyolódva, ölemben tartva csak bámultam az ablaktalan-ajtótlan, lakásnak nem nevezhető zug előtt. Anyám nem törődött velünk; szép asszony volt, amolyan cicababa, mindenkinek babája. Egyszer aztán előkerült a kés is, ekkor anyám elmenekült, mi pedig intézetbe kerültünk.

Elbukik-e a magyarság?

Az Alföld csak a 13. században kezdődő marha-kivitel miatt kezdett legelővé változni. Azelőtt sűrűn lakott, apró falvakkal, halastavakkal és gyümölcsösökkel teli terület volt, amely minden szociális szükségletet fedezett, és a nemzet is gyarapodott, mert rengeteg gyermek született ebben a ,,hátországban”. A közösen művelt területeket, tehát az erdőt, az árteret és a réteket Mária Terézia idejében vették el a falvaktól az úrbéri rendelettel. Ezeket törvényesen kisajátították a földesurak, és ez nemsokára meg is látszott, hiszen az erdőművelést a 18. században mindenhol felváltotta a fakitermelés. De nem nyersanyagként vitték külföldre, hanem a rengeteg fát felemésztő végterméket, a hamuzsírt. Pedig a honfoglaló népesség azért gyarapodott ilyen sikeresen, mert sokoldalúan gazdálkodott.

Karácsony utáni–előtti töprengés

Ma már a környezetvédők nem ajánlgatják a műfenyőt, mert annak előállítása és szállítása háromszor annyira terheli a környezetet üvegházhatású gázzal, mint az igazi Ez utóbbi hazai termék: Zala, Somogy és Vas megyéből származik, ahol kistermelők nevelik őket 5–10 évig. Tehát nem erdőirtás révén jutunk hozzá, hanem a növénytermesztés részeként, akár a sárgarépához. A kérdés csupán az, hogy mennyire van rá szükségünk. Bizonyára nem annyira nélkülözhetetlen (főleg nem a hatalmasok), mint a táplálék. Ha nem kellene minden évben a piacokra szállítani 1,5–1,8 millió fát, akkor ezek termőhelyén talán erdők növekedhetnének.

Farsangi szállóigék

Van annyi pénzem, hogy életem végéig elég legyen – ha ma délután ötkor meghalok. * Mondtam az orvosnak, hogy két helyen eltörtem a lábam. Erre azt mondta, hogy menjek el azokról a helyekről.* Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik és továbbmegy.

Hűbelé Balázs

Elérni rögtön: mert folyvást, kimérten / Haladni célra nem természetünk, /Számítni sem, se időben, se térben, /Hanem: "Hipp-hopp! mint gondolat, gyerünk!"/ Serény kitartás nincs a szittya vérben, / Lassú kimért munkát nem tűrhetünk; / Ezerszer elmondott tapasztalás, /S példája hősöm: Hűbelé Balázs (Arany László)

Kertem nárciszokkal végig ültetéd

A színeket, formákat megőrzi a festmény, a fénykép is, de az illatot nem tudjuk felidézni, viszont valahol mélyen mégis elraktározzuk az emlékét, és azonnal ráismerünk, ha újra találkozunk vele! Minden szál nárcisz illata visszahozza az egyszer megélt tavaszok emlékét, és ahogy az ember idősödik és sokasodnak a már elmúlt napok, egyre fontosabbá válnak ezek a kincsek, amiket a moly, a rozsda nem emészt meg, és az örökösöknek sem kell vele bajlódni…