Az Új KALÁSZ 2016. június–júliusi száma.

Tartalomjegyzék

Ne etesd a trollokat! (Nemes Éva)
  3
Nyári reggelek ragyogása (Lechner Judit)
15
Lelkünknek Lelke (Belon Gellért nyomán)
  4
Azt olvastam az újságban (Unger Zsuzsa)
16
Templomok (Reményik Sándor)
  4
Magyar szemmel (Tótfalusi István)
17
Hallgasd a Lélek szavát (W. Stinissen nyomán)
  5
Tisztújító közgyűlés
18
A címoldal képéhez (Unger Zsuzsa)
  5
Kis Kalász (Szilágyi Melinda)
19
Damaszkuszi élmény (Móricz Zsigmond)
  6
Nyolcvan éve Martonvásáron (Unger Zsuzsa)
21
Saul, aki irgalmat nyert (Unger Zsuzsa)
  7
Elnöki megnyitó beszéd (Fekésházy Kinga)
21
Életünk színtere (Unger Zsuzsa)
  7
A halál nem távollét (Dr. Pávics Lászlóné)
22
Ének a kútból (Váci Mihály)
  8
Tűnődés a nagyszülői hivatásról (Nényei Gáborné)
23
Jegenye –fényben (Váci Mihály)
10
Új kiadványunk (Cselei Gáborné versei)
24
A nevelés beruházás (Dr. Demeter Katalin)
10
Segíts magadon! (patópaliné)
25
Este van már (kotta)
12
Recept: Diós batyu
25
Geyer Stefi (Nemes Éva)
13
Valaki vigyáz rád. Forró nyár (Hegyi Éva)
26
A papság szentsége (Pavel Velikanov)
14
Isaszeg (Vlasits Györgyi)
27

Részletek

Ne etesd a trollokat!

A trollok a skandináv népek mesebeli lényei. Egyesek szerint óriás termetűek és groteszk külsejűek, mások szerint emberekhez hasonló külsővel rendelkeznek, erdők mélyén, barlangokban, földalatti üregekben élnek. – A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy egyéb módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét.

Damaszkuszi élmény

Van egy kis Bibliám, amit negyven éve olvasok, abban aláhúztam a Krisztus szavait. Bármennyit elmélkedek is felettük, igaznak, hitelesnek és valóságosaknak kell tekintenem őket. Soha nem jut ellenkezésbe azzal a hittel és hangulattal, amit gyermekkoromban oly egyszerűen értetett meg velem az édesanyám: hogy az Isten teremtett és tart bennünket harmóniában.

Ének a kútból

Elővettem az osztálykönyvet. Nyolcvankilenc gyerek iratkozott be. Nyolcosztályos volt az iskola. Én voltam a tanító, az igazgató, a pedellus, a tantestület. Elmúlt nyolc óra. Megkezdtük a tanítási napot. Felolvastam a névsort. Sokan hiányoztak, az iskola egyharmada. A kérdésre ilyen válaszokat adtak a padszomszéd gyerekek:– Tanyás, szülei a városba mentek. – Tehénre vigyáz. – Malacokkal van. – Kistestvérkéjére kell vigyázni. Később ősszel és még inkább télen kiegészültek ezek a válaszok: – Nincs nagykendője. – Apja a városba ment, annak kellett a csizma.

A nevelés beruházás

A szakmában az is elfogadott, hogy a tanárok munkaidejének kívánatos aránya a következő: egyharmad a tanítási órák megtartása, egyharmad a megtartandó órákra való készülés és a megtartott órák értékelése, egyharmad pedig az egyéb teendők: adminisztráció, értekezletek és sok más. Eszerint ma egy tanár heti óraszáma 14 lenne. Ezzel szemben ma már 25, ez a rendszerváltás előtt 18 volt. Aki azt hiszi, hogy egy tanár naponta öt órát megtarthat teljes szellemi-testi frissességben, az téved.

Geyer Stefi

Stefi már tizenkét évesen önálló koncerteket adott. Csodagyerekként bejárta Európát és Amerikát is. Egyik első kritikusa így írt róla: „Ha ez a kis leány így halad csodás művészetében, nem is lesz szüksége gyönyörű szemeinek fegyverére, hegedűje szavával fogja rabszolgájává tenni az ’erősebb nemet’”.A jóslat hamarosan beteljesedett. A 26 éves Bartók Béla őszinte, ám viszonzatlan szerelemre lobbant iránta.

Nyári reggelek ragyogása

„Párafényből, gondolatból égig-fonódó lugas felettünk, – kúszik a futóka ezer virága, / sok nyúlánk, halvány, kerekszemű lányka, / mind más, de látod a közös jelet: / ugyanegy gond szabta köntösüket.”

Azt olvastam az újságban

A keletről jötteknél (a sokféle migránsnál is) szétválaszthatatlan egységet képez a politika, a vallás és a kultúra, tehát egyik hozza magával a másikat. (Az európai népeknél ezek már különváltak egymástól.) Ha tehát valaki muzulmán, akkor az nemcsak az imádkozás-módjára nyomja rá a bélyegét, hanem az öltözködésére, gondolkodásmódjára, állampolgári törekvéseire is. Másik bökkenő a vallásszabadság kérdése. A II. vatikáni zsinat szerint mindenkit megillet az a jog (a közjó határain belül), hogy közösségileg is vallása szerint éljen. Ha tehát beengedik, befogadják a muzulmán idegeneket egy országba, akkor illik ezt a jogot is biztosítani nekik.