Az Új KALÁSZ 2015. február–márciusi száma.

Tartalomjegyzék

Virtuózok (Nemes Éva)
  3
Kiút a szenvedélyek rabságából (T. Keating)
14
A fény nemzetközi éve
  4
Volt egyszer egy kemence (Unger Zsuzsa)
15
Az élet értelme (Robert Fulghum)
  4
Egy füst alatt (Gyapay Gábor)
16
Szerzetesek éve (Ferenc pápa)
  5
Fagyöngyök és gyümölcsoltók (Lechner Judit)
17
A címoldal képéhez (Nényei Gabriella)
  6
Azt olvastam az újságban…(Unger Zsuzsa)
18
Avilai Szent Teréz (Weibl Lipót)
  8
Hírek, események (Budapest, Vác, Fatima)
19
A kármelitákról (MKL)
  8
Kis Kalász (Szilágyi Melinda)
23
Nada te turbe (taizéi kotta)
  9
Konyhai ügyességek
25
Milyen lábbelit viselnek? (Imre atya OCD)
  9
Almával töltött zsömle (Dr. Pávics Lászlóné)
25
25. évforduló – Meghívó Lakitelekre
  9
A szentek köztünk élnek (Hegyi Éva)
26
Református templom (Viczián István)
10
A zalai hímzésről (Vértesaljai Antalné)
27
Hogy egy Kéz azt írhassa (Renner Erzsébet)
11
 

Részletek

Virtuózok

„Componite mentes ad magnum virtutis opus.” Nyersfordításban: Komponáljátok meg lelketeket az erény nagy munkájához! Vagyis: Készüljetek lélekben az erény, a lelkierő nagy művéhez! A compono jelentése: összeköt, alkot, költ – mindegyik az ember teljes odaadását követeli. Az erényre készülés, a lelkierő gyakorlása pedig – magyarázta Kodály– az igazság mélyebb megismeréséhez vezet.

A fény nemzetközi éve

lapunk máris csatlakozik oly módon, hogy szeretné együtt láttatni a fény évét a szerzetesek évével. Mi keresztények mindig felkapjuk fejünket, amikor fényről hallunk. Teremtő Istenünk megközelíthetetlen világosságban lakik (1Tim 6,16); Jézus Krisztus az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít (Jn 1,9). Ő pedig tanítványainak feladatul adta, hogy világítsanak, legalább lámpásnyi fényerővel. Ez az átvitt értelemben vett világítás különösen is vonatkozik a szerzetesekre. Az ő lényük nagyon áttetsző tud lenni, így átsugárzik rajtuk a benső Világosság: az a Lélek táplálta tűz, ami világítani és melegíteni is képes.

Szerzetesek éve

Biztatlak benneteket, hogy fogjátok körbe a megszentelt személyeket, és örüljetek együtt velük, osztozzatok nehézségeikben, lehetőségeitekhez mérten működjetek együtt velük szolgálatuk végzésében és intézményeik működtetésében, amelyek voltaképpen az egész egyházéi. Éreztessétek meg velük az egész keresztény nép meleg szeretetét!

Milyen lábbelit viselnek a kármeliták?

Avilai Szent Teréz korában, a 16. századi Spanyolországban sok szerzetesi reformmozgalom volt. Ezeket általában (főleg a ferenceseknél) obszervánsoknak nevezték, de több ilyen, önmagát megreformálni akaró, különböző rendekhez tartozó szerzetesközösséget – sarutlanoknak is nevezték. Tehát ez egy gyűjtőfogalom volt függetlenül attól, hogy valójában mit is hordtak.

Hogy egy Kéz azt írhassa ránk

E levelet a hegytetőn találtam, / Hóban feküdt, az erdőhöz közel, / Fákról hullt gyémántporral beszitáltan. / Míg zöld volt, írni rá nem lehetett / De hogy megbarnult, megkeményedett: / Az írás felcsillámlik rajta, / S tűnődvén lelkem elsóhajtja: / Kellett a dér, a tél, a hóvihar, / S a zúzmara, a zordfényű palást, / Hogy egy KÉZ azt írhassa ránk, amit akar.

Kiút a szenvedélyek rabságából

A tudattalan meggyógyításának folyamatában rendkívül hasznos, ha felismerjük, nem vagyunk azonosak a gondolatainkkal és érzéseinkkel, de a testünkkel sem…Ha belátjuk, hogy nem vagyunk azonosak velük, meg tudjuk változtatni őket. Ez a felismerés megtöri a hatalmukat, és ez az önismeret gyógyító útja lehet.

Volt egyszer egy kemence

Földgáz, kőolaj – ismeretlen fűtőanyagok voltak akkoriban. Igyekeztek azt hasznosítani, ami a saját földjükön „megtermett”. Tavasszal a levágott szőlővesszőket, a venyigét gyűjtötték össze, s kötötték kéveszerű adagokba. Az akácfáról lenyesett hajtásokkal és gallyakkal is hasonlóképp tettek. Velük gyorsan lehetett a sparheltben meleget csinálni a nyári főzések alkalmával.

Egy füst alatt

Tűzzel kapcsolatos egy igen értékes honfoglalás kori művészi emlékünk, a tarsolylemez. Az ezüst verettel borított tarsolyban ugyanis a tűzcsiholó szerszámokat őrizték: az acélt és a kovakövet.

Fagyöngyök és gyümölcsoltók

A génállomány gazdagsága a feltétele az új fajták keletkezésének. Minél több magoncot hagyunk szabadon kicsírázni, felnövekedni, termést hozni, annál biztosabb a faj fennmaradása. A Jonatán előbb-utóbb eltűnik, „visszavadul”, ha kikerül az Ember gondoskodása alól, de az alma mint faj tovább él, és a környezethez való alkalmazkodás, a természetes kiválasztódás révén újra jó válaszokat, azaz megfelelőbb változatokat ad majd az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, az újonnan megjelenő kártevők kihívásaira.