A Katolikus Asszonyok-nyok Szövetségének

Alapszabálya

 

A Fővárosi Bíróság által 1640. szám alatt nyilvántartásba vett (Pk. 61589/1990) Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége mint egyesület melyet a korábbi KALÁSZ tagok az 1936-ban megalapított és 1948-ban betiltott Katolikus Lánykörök Szövetsége utódjant élesztettek újjá eredeti KALÁSZ tagok vezetésével, eredményeiket elisme pápai oklevelek igazolásával az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényre, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényre figyelemmel módosított, illetve módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya.

 

I.

Általános rendelkezések

 

1./ Az egyesület neve: Katolikus Asszonyok - Lányok Szövetsége

(rövidített neve: KALÁSZ)

 

2./ Az egyesület székhelye: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 10.

 

3./ Működési területe: Magyarország, a határon li magyarok lakta területek (a helyi jogszabályok figyelembe telével)

 

4./ A KALÁSZ jogi személy.

 

II.

Az egyesület lja

 

1./ Az Egyesület célja:

- A lányokat és asszonyokat segíteni abban, hogy a katolikus hit és a tiszta erkölcs alapján tudják belteni sajátos női hivatásukat a társadalomban, az egyházban és a családban, mert a hitvesi és családanyai szerepre sem a széthullott családok, sem az iskolai oktatás nem készít fel.

 

- Népi, nemzeti kultúránk, hagyományaink ápolása beleértve a Magyarországon élő nemzetiségek kulturális örökségét és hagyományait is.

 

- Az idősebb korú, esetleg egyedülál vagy elmagányosodott asszonyoknak új életlokat és feladatokat biztosítani azáltal, hogy az egyesület keretében adják tovább értékes élettapasztalataikat, és imáikkal segítsék a közösségeik és az egyesület életét, valamint lehetőségeikhez rten vegyenek részt az egyelet tevékenységeiben.

 

2./ A fenti lok megvalótása érdekében az egyesület az alábbi tevékenységeket fejti ki:

- Leánynevelés, családi életre nevelést szolgá előadások, kultulis, nemzeti, környezeti és hagyományőrző rendezvények, táborok, lelkigyakorlatok, az egyesület céljait szolgáló tanfolyamok, zarándoklatok, hagyományőrző országjárás szervezése. A rendezvények nyitottak, azokkal az egyelet missziós tevékenységet is kifejt.

- Az egyesület tagjai a saját plébániai közösségük hitélebe aktívan bekapcsolódnak, lehetőségeikhez rten. A fenti tevékenységeket az egyesület tagjai helyi csoportjukon keresztül végzik.

- A fenti tevékenységek elősegítésére az egyesület évente hat alkalommal megjelenteti az

Új Kalász" című lapot és alkalmanként egyéb kiadványokat.

- Az egyesület fenntartja a KALÁSZ-HÁZ-at (2600 c, Hattyú u. 9.), amelyben lehetőség nyílik lánytáborok, baba-mama klubok, anyakörök, fiatal házas körök,

jegyeskörök, lelkigyakorlatok tartására, gyermeknevelési setségnyújtás, felszítő tanfolyamok szervezésére, vagy más egyéb olyan foglalkozásokra vagy programokra, amelyek elősegítik az egyesület céljainak megvalósítását. A KALÁSZ-HÁZ továbbá nyitva áll nyaralásra, üdülésre vágyó egyesületi tagoknak vagy plébánosi ajánlással érke érdeklődő családoknak, továbbá hitéleti céllal Vácra érkező látogatóknak, kisebb csoportoknak, zarándokoknak.

 

Az egyesület a fenti tevékenységek kereben az alább részletezett alkalmakkor közhasznú tekenységet is folytat:

- ellátja a 2011. évi CCXI. törvény (3) bekezdésében megfogalmazott állami feladatot, azaz a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a gyermekvállalást, és seti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását, így leánynevelést gez, családi életre nevelést szolgáló előadásokat és rendeznyeket szervez és tart, lánytáborokat, baba-mama klubokat, anyaköröket, fiatal házas köröket, és jegyesköröket szervez és ködtet;

 

- ellátja a 2011. évi CCXI. törvény (2) bekezdésében megfogalmazott állami feladatot, azaz az emberi élet értéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felszítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyagot átadja az előző bekezdésben részletezett alkalmakkor,

 

- tekintettel a 2011. évi CCXI. törvény (1-3) bekezdésében megfogalmazott állami feladatra, miszerint a munkavállaló szülőt az állam seti gyermeke elhelyezésében munkaideje tartamára, az egyesület napközis tevékenységet, és egb olyan foglalkozásokat vagy programokat szervez, amely seti a munkavállaló szülő gyermekeinek hasznos időtöltését, ellátja azok családias körülmények közötti gondozását és felügyeletét, így pl. leánytáborokat, zműves foglalkozásokat, napközis táborokat, baba-mama klubokat, anyaköröket szervez és működtet,

 

- az egyesület ellátja a 2011. évi CCXI. törvény (1) bekezdésében megfogalmazott állami feladatot, és tevékenységével elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi élet valamennyi területén a fent felsorolt tanfolyamokon, foglalkozásokon és szabadidős tevékenységek alatt,

 

- ellátja a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13§ (1) bekezdés 8. pontjában megfogalmazott önkormányzati feladatot, azaz szociális, gyermekléti szolgáltatásokat és ellátásokat nyújt, így pl. gyermeknevelési setséget és tanácsadást, felszí tanfolyamokat szervez, és más egyéb olyan foglalkozásokat tart, amelyek a gyermekek létét szolgálják,

 

- ellátja a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13§ (1) bekezdés 7. pontjában megfogalmazott önkormányzati feladatot, azaz rendeznyeivel és foglalkozásaival a helyi közművelődési tevékenységet támogatja, így pl. kulturális, nemzeti, környezeti és hagyományőrző rendezvényeket, foglalkozásokat és táborokat szervez és ködtet, zarándoklatokat tart,

 

- az egyesület ellátja az 1991. évi XX. törvény 121§ (1) bekezdésében megfogalmazott önkormányzati feladatot és ápolja a közösségi kulturális hagyományokat és értékeket, támogatja a velődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális lok megvalósítását, továbbá a műszeti kezdeményezéseket, setséget nyújt a szi alkotó munka feltételeinek biztosításához és a műszeti értékek létrehozásához, illetve azok megőrzéséhez, felkutatja a helyi és nemzeti értékeket, azok megismerése érdekében kulturális, nemzeti, környezeti és hagyományőrző rendezvényeket, foglalkozásokat és táborokat szervez és működtet, hagyományőrző országjárást tart,

- az egyesület ellátja az 2011. évi CLXXIX. törvény 115§ (f-g) bekezdésében megfogalmazott nemzetiségi önkormányzati feladatot és támogatja a nemzetiségi közösség önszervedését és működtetését, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javakat megőrzi, kapcsolatot tart és együttködik a helyi nemzetiségi körökkel.

zhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül bárki más is szesülhet.

 

3./ Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak ljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve gez. A KALÁSZ-HÁZ üzemeltetésének, használatának feltételeiről és a házirendről az országos vezetőség jogosult dönteni határozatban, annak figyelembetelével, hogy a KALÁSZ-HÁZ-at igénybevevők azt önköltségi áron” tudják használni.

 

4./ Az egyesület a gazdálkodása során ert eredményét nem osztja fel, azt a II. pontban megharozott tevékenységekre fortja.

 

5./ Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól ggetlen és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

6./ Az egyesület nyilvánosan ködik, szolgáltatásait az egyesület tagságán kívül bármely KALÁSZ tag írásos ajánlásával vagy plébánosi ajánlással rendelke harmadik szely is igénybe veheti, rendezvényeit togathatja.

 

III.

Az egyesület tagsága

 

l./ Az egyesület rendes tagja lehet elsőáldozása után minden, 12. életévét beltt gyakorló katolikus leány és asszony, aki az egyesület céljait magáénak ismeri el és alapszabályát magára kötelezőnek elfogadja. A rendes tagként va felvétel feltétele, hogy a jelentkező a felvételt megezően legalább egy évig kapcsolódjék be a KALÁSZ életébe mint pártoló tag illetőleg érdeklődő.

 

2./ Az egyesület pártoló tagja lehet bármely természetes szely, aki az egyesület céljaival egyert, és azokat támogatni kívánja.

 

3./ A tagsági viszony keletkezése:

a./ Az egyesületbe vabelépés és az onnan történő kilépés önkéntes.

b./ Új tagot az egyesületbe az egyes helyi csoportok vehetnek fel. Minden egyesületi tag

valamely helyi csoporthoz tartozik.

c./ Az egyesületi rendes tagság a tagfelvételi elrás keretében, ígérettétellel jön létre és a csoport munkájában törtéaktív részvétellel és a tagdíj rendszeres fizetésével tartható fenn.

A pártoló tagsági viszony a helyi csoport által vezetett tagnyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik.

d./ A tagokról az elnökség a helyi csoport tájékoztatása alapján nyilvántartást vezet és a rendes tagokat ellátja kitűzővel és emléklappal.

 

4./ Az egyesület rendes tagjának jogában áll:

- az egyesület munkájában, rendezvényein részt venni; tájékoztatást kérni és javaslatot tenni az egyesület tevékenységét érintő kérdésekben az egyesület szerveitől (küldöttgyűlés, közgyűlés, országos vezetőség, ellenőrző bizottság, helyi csoport),

- tanácskozási és szavazati joggal részt venni a helyi csoport munkájában és a csoporttalálkozókon,

- tisztséget viselni az egyesület bármely szervében - az alapszabályban foglalt rendelkezések szerint - azzal, hogy a 18. életévüket még be nem ltt tagok teljes cselekvőképességet igénylő tisztségekre nem választhatóak,

- a küldöttgyűlésbe tagot delegálni; a küldöttgyűlés napirendjére - helyi csoportvezeje útján- indítványt tenni; a küldöttgyűlés határozatairól értesülni,

- szavazati joggal részt venni a tiszjí zgyűlésen az egyesület tisztségviselőinek megválasztásában.

5./ A rendes tag kötelessége:

- megtartani az alapszabály rendelkezéseit valamint az egyesületi szervek harozatait;

- a tagfelvétel során tett ígéretéből fakadó kötelezettségeit teljesíteni;

- a KALÁSZ szellemiségéhez hű magatartást tanútani; és

- tagjjal támogatni az egyesület működését, amely alól az egyesület vezetősége indokolt esetben a helyi csoport vezejének véleménye alapján határozott időtartamra felmentést adhat.

 

6./ A pártoló tag jogai és kötelességei azonosak a rendes tag jogaival és kötelességeivel, azzal az eltéréssel, hogy a pártoló tag az egyesület ülésein csak tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható; tagjat sem fizet.

 

7./ A tagsági viszony megszűnik:

a./ kilépéssel;

b./ elhalálozással;

c./ rléssel (A tagnyilvántartásból törölni kell azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 6 hónapnál hosszabb ideig nem tesz eleget, és tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi 15 napon bel.);

d./ kizárással (Bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti a vezetőségl azon tag kizárását, aki

- az egyesület ljának megvalósítását vagy az egyesület hírnet jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít, vagy

- jogszabályt, jelen Alapszabályt vagy az egyesület határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

 

A tag kizárását az országos vezetőségnél kell kezdenyezni az indoklás és az esetleges bizonyítékok beterjeszsével. Az országos vezetőség 30 napon belül megvizsgálja a beterjesztett iratokat, bizonyítékokat és meghallgatja az eterjesztésben megjelölt tanúkat. Az elnök egyszer további 30 nappal meghosszabthatja a határidőt, ha ez szükséges. Az országos vezetőség a vizsgálat alapján dönt arról, hogy a kizárási eljárást elutasítja, vagy folytatja. Az elutasítás ellen fellebbezésnek helye nincs. (Elutasítás esetén csak akkor nyújtható be az érintett személy ellen újabb kizárási eterjesztés, ha újabb bizonyíték vagy tények merülnek fel.)

Amennyiben az országos vezetőség az eljárás folytatása mellett dönt, írásban a tagnyilvántartásban megjelölt címen ajánlott, tértivevényes küldeményben felhívja az érintett tagot, hogy 15 napon belül nyilatkozzon az ellene felhozott tényekre, bizonyítékokra és adja elő saját bizonyítékait. Ha a tag a felhívásra nem válaszol, vagy a postai küldenyt bármely okból nem veszi át, az előadottakat a tag által nem vitatottnak kell tekinteni. Amennyiben a tag a felhívásban foglaltakat vitatja, az országos vezetőség a tag nyilatkozatának zheztelétől számított 30 napon belül megvizsgálja a tag bizonyítékait, meghallgatja az esetleges tanúkat, majd szabad mérlegelése alapján nt az ügyben és határozatot hoz.

A tag kizárását vagy annak elutasítását kimon határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; továbbá a taggal a tagnyilvántartásban megjelölt címen ajánlott, tértivevényes küldeményben közölni kell. Az indokolásnak tartalmaznia kell a döntés

alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továb azt, hogy a tag vagy az eterjesztő a határozat ellen 15 napon belül írásban a küldöttgyűléshez fellebbezhet.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására csak akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték a megtámadott határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyík előadására, vagy mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az a határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A küldöttgyűlés a soron követke ülésén köteles határozni a tag kizárásával kapcsolatosan. Amennyiben az érintett tag nem élt fellebbezéssel a kizáró határozat ellen, a küldöttgyűlés köteles a kizárásról dönteni. Az érintett tag tagsága a küldöttgyűlés határozatának napján szűnik meg.

Az eljárás nem nyilvános, az eljárásban részt vevő szelyek kötelesek a tudomásukra jutott információkat titkosan kezelni, azokat nyilvánosságra vagy harmadik szelyek tudomására nem hozhatják. A titoktartás nem érinti felek jogát arra, hogy jogi pviselővel járjanak el és azzal megosszák a tudomásukra jutott információkat.);

e./ az egyesület megszűnésével.

IV.

Az egyesület szervezete

 

A./ A küldöttgyűlés

 

1./ Az egyesület legfelsőbb testületi szerve a küldöttgyűlés, amelyen a tagok választott küldöttjeik útján gyakorolják a jogaikat. A küldöttgyűlésen szavazati joggal a küldöttek tanácskozási joggal az országos vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai vesznek részt. Az egyesület bármely rendes tagja tanácskozási joggal részt vehet a ldöttgyűlésen. A küldöttgyűlés határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelezőek.

 

2./ A küldöttgyűlést legalább évennt egyszer össze kell hívni (rendes ülés). A rendes ülést minden évben legsőbb március 3l-ig kell megtartani, amelyen dönteni kell az egyesület követkeévi éves pénzügyi és munkatervéről, az előző éves pénzügyi és munkaterv teljesítéséről és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint szített beszámolóról.

 

3./ A küldöttgyűlést az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) hívja össze, az országos vezetőség tagjainak, a helyi csoportok vezeinek, az ellenőrző bizottság elnökének küldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval oly módon, hogy a helyi csoportok vezetői a meghívót legalább három héttel a küldöttgyűlés tervezett időpontja ett igazolható módon zhez kapják, továbbá közzéteszi az egyesület honlapján.

 

Amennyiben az esetleges harozatképtelenség esere megismételt küldöttgyűlés összehívására kerül sor, ennek helyét és időpontját, valamint az eredeti küldöttgyűlésről vatávolmaradás következnyeire való figyelmeztetést a meghívóban fel kell tüntetni.

 

A zgyűlési meghívó honlapon va zzétételétől számított 8 napon belül a tagok 10%-a vagy az egyesület szervei az országos vezetőségtől írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Ilyen esetben a napirend kiegészísének rgyában az országos vezetőség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az országos vezetőség nem dönt vagy azt elutatja, a zgyűlés a napirend elfogadásáról szóló harozat meghozatalát megezően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4./ Az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) szükség szerint rendkívüli ülést is összehívhat. Kötelező a rendkívüli ülés összehívása az ellenőrző bizottságnak vagy a helyi csoportvezetők legalább 10%nak - az összehívás okát is tartalmazó - írásos indítványára, illetőleg, ha azt a törvényszék elrendeli.

5./ A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ az alapszabály megállapítása, módosítása,

b./ az egyesület éves tekenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolók jóváhagyása

beleértve az esetleges közhasznúsági jelentés elfogadását is -,

c./ az egyesület éves munkaternek és költségvetésének jóváhagyása,

d./ az országos vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak felmentése, amennyiben az adott

tag a tisztségéből fakadó feladatának a küldöttgyűlés felszólítása ellenére sem tesz eleget,

e./ az egyesület feloszlásának és megszűnésének kimondása,

f./ döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről és egyesületi szövetséghez való

csatlakozásról,

g./ az egyesület mérlegének elfogadása,

h./ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

i./ a jelenlegi és korábbi egyeleti tagok, a veze tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyeleti szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényetéséről való döntés.

 

A fentiek jóváhagyása, illetve elfogadása a küldöttgyűlés általános harozathozatalának szabályai szerint történik.

 

6./ A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a helyi csoportok több mint a fele (50% + 1) küldöttek útján képviselve van. A helyi csoportok számát az országos vezetőség által vezetett nyilvántartás alapján a küldöttgyűlés megnyitása után kell a határozatképességgel együtt megállatani. A harozatképesség meglétét továbbá minden egyes szavazás ett is ellenőrizni kell. Minden helyi csoport l-l küldöttel képviseltetheti magát. Amennyiben a helyi csoport létszáma a 20 főt meghaladja, minden további 20 tagként további küldöttet jogosult delegálni a küldöttgyűlésre.

 

A küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással és egysze szótöbbséggel hozza, kivéve, ha a jelen Alapszabály vagy jogszabály értelmében a döntés meghozatalához magasabb arányú szótöbbségre van szükség.

 

Az egyesület Alapszabályának módosításához a küldöttgyűlésen jelen vő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelke tagokat pviselő minden küldött függetlenül arról, hogy a küldöttgyűlésen jelen van-e - háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A küldöttgyűlésen részt nem vevő küldöttek szavazata ebben az esetben „nem-nek számít.

 

Az esetlegesen határozatképtelennek bizonyult küldöttgyűlés helyett ugyanarra a napra, későbbi időpontra összehívott megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek szára va tekintet nélkül harozatképes. A tagokat a megismételt küldöttgyűlés időpontról, illetve a megtartás fent ismertetett körülményeiről, feltételeiről, távolmaradásuk következnyeiről már az eredeti meghívóban is tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a napirendi pontok ismeretében dönthessenek a részvétel, vagy a távolmaradás kérdésében.

 

7./ A küldöttgyűlést az elnök vezeti, ő terjeszti a harozati javaslatokat az országos vezetőség nevében a küldöttgyűlés elé. A jelen lévő egyesületi tagok közül megválasztott

jegyzőkönyvveze a ldöttgyűlésről jegyzőkönyvet készít, amely vázlatosan tartalmazza a küldöttgyűlés főbb esenyeit, az elfogadott harozatokat évenkénti sorszámmal szó szerint, és azt is, hogy hány küldött szavazott a harozat ellen, illetve mellette. A küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az elnök és két hitelesítőnek megválasztott küldött írja alá. A jegyzőkönyvet az egyesület székhelyén meg kell őrizni. A jegyzőnyv kötelező melléklete a jelenléti ív, amelyet minden küldött aláír.

Az egyesület a küldöttgyűlés döntéseiről nyilvántartást vezet, amelyben köteles feltüntetni a döntés időpontját, halyát, tartalmát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számanyát és szelyét. A küldöttgyűlés döntéseit a leveze elnök kihirdeti azzal, hogy az egyesület honlapján közzéteszi. Az egyesület elke vagy az általa megbízott vezetőségi tag a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi csoportok vezeinek valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának ésszerű határidőn belül me